A farsang vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. napra esik. Régen a farsang volt a lakodalmak és bálok legfőbb időszaka. Deme Ágnes, a Hatvany Lajos Múzeum néprajzkutatója kifejtette, hogy a farsang gondűző és időjósló ünnepnek számít. – Ezt az időszakot a féktelen mulatások jellemezték. A farsangi időjárásból jósoltak a következő év termésére és termékenységére is. A falvakban bálokat tartottak, ahol a lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek. Ha a fiúnak is tetszett a lány, azzal jelezte, hogy a farsang végén a kalapjára tűzte azt. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása. Az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza – részletezte Deme Ágnes néprajzkutató.

Februárban az üzletekben is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy változatos jelmezeket kínáljanak a vásárlóknak.  A lehetőségek tárháza végtelen, ma már csak a képzelet szabhat határt. – A jelmezeket minden korosztály keresi, nagyon divatos a beöltözés a fiatalok és a felnőttek körében is. Előfordult már olyan, hogy egy csapat idősebb vásárló érkezett, ugyanis jelmezes bált szerveztek a nyugdíjas klubban. Gyakori, hogy filmes karaktereknek vagy mesehősöknek öltöznek az emberek – mondta Vasas Bertalanné eladó. A farsang a néphagyomány szerint a sötétséget hivatott elűzni, a szürke hétköznapokkal szemben a játék, a móka, vidám táncok és az álarcos bálok ideje. Az ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások. Ez az időszak a téltemetés és a busójárás tradícióihoz kapcsolódik. A farsang a húshagyó kedd éjszakáján ér véget.