Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját ünnepeljük ma országszerte. Magyarországon minden ünnepi program elmarad a koronavírus miatt. Az eredeti terv szerint a Kossuth téren mondott volna beszédet Horváth Richárd polgármester, azt követően pedig az ESZC Damjanich János Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma adott volna műsort.  A járvány miatt a Hatvan TV pénteken rögzítette a városvezető gondolatait és a diákok előadását. Az akkor készült fényképeket és a teljes videót itt nézhetik meg. Alább a polgármester ünnepi beszéde olvasható.

 

Tisztelt Hatvani Polgárok, Kedves Barátaim!

Ha vannak a magyar történelemnek igazán szép és reményt keltő nemzeti ünnepei, akkor úgy hiszem, 1848. március 15-e egészen bizonyosan a legfényesebb ezek közül.

E nap több okból is fontos azok számára, kik magyarnak vallják magukat. Hiszem, hogy a mai nap üzenete minden hatvani társunk számára más és más, akár személyes üzenettel bír. Van, aki borúsan, van, aki lelkesen, s biztosan van, aki bizakodva ünnepli e napot. Az az egy azonban biztos, hogy március 15-e minden magyar számára a nemzeti egység ígérete.

„Legyen béke, szabadság és egyetértés” – így kezdődik a 12 pont. Arra emlékeztet bennünket, hogy bár az ország fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy a vélemények különbözősége megjelenhessen a döntéshozatalok porondjain, az egyéni politikai, szakmai és személyes nézőpontok felett mindenképpen ott van egy magasabb, egy szent kategória. Egy közös, nemzeti szempont, mely  összetart bennünket. E szempont nemzetünk szabadsága minden külső ellenséggel szemben és minden belső, zsarnokságra irányuló törekvéssel szemben. A magyarok szinte végtelen irányba húzó vágyait tehát átkarolja az a közös akarat, hogy szabad magyar nemzetként élhessünk a független Magyarországon. Szabad nemzetként, szabad közösségként, s szabad egyénekként.

E szabadságról szólt a 1848-ban a pesti ifjúság idealizmusa, mely győzedelmeskedett a kishitűséggel szemben. E szabadságról szólnak Petőfi lángoló versei, melyek a mindannyiunk lelkében ott szunnyadó nemzeti érzést gyújtják lángra. E szabadság megőrzéséről és kiteljesítéséről szól minden magyar politikus, vagy vezető, vagy állampolgár legfőbb törekvése is hazánkban.

E szabadságszeretet, mely oly jellemző ránk, magyarokra. Ez az érték mindig felette állt tehát a hétköznapok véleménykülönbségein, egyet nem értésein. Ez az érték mindig egységet teremtett a magyarok között akkor is, ha napi szinten politikai ellenfelek voltak. Ez az érték mindig egységbe kovácsolta hazánk polgárait a legnehezebb időkben is. Ha nemzetünket támadták, a magyar felsorakozott. Ha veszélyben voltunk, hazánk polgárai mindig egységbe kovácsolódtak.

Azt hiszem mostanság fájdalmasan aktuális 1848 üzenete számunkra. Bár nincs külső ellenséges erő, mely támadja hazánkat: béke van, az ország stabilan fejlődik több évtizede, s ahogyan az ilyenkor lenni szokott, a kihívás a legváratlanabb helyről érkezik. E kihívás már akkora, hogy nemcsak a magyar emberek összefogását, de a teljes emberiség összehangolt cselekvését igényli. Ha úgy tetszik: március 15-ének üzenete, az összefogás szükségessége ma minden ember számára aktualitással bír Földünkön.

A világon egyelőre feltartóztathatatlanul terjedő koronavírus ugyanis nem az egyes nemzetek, hanem az egész emberiség számára teremtett komoly kihívást. E kihívásban azonban nemzeti, hatvani, s egyéni, állampolgári szinten kell részt vennünk.

A magyar nép kész fegyvert ragadni a külső ellenséggel és a belső zsarnokkal szemben. Ma azonban talán ennél is nehezebb feladatunk van. Késznek kell lennünk, hogy megragadjuk azt a fegyvert, mely e világjárvány megfékezésének a legfontosabb eszköze: a fegyelmezettséget és az egymásra való odafigyelést!

Ahogyan a márciusi ifjak helyezték háttérbe az egyéni vágyaikat a magyarság érdekének oltárán, úgy kell nekünk is háttérbe tolni személyes vágyainkat, félelmeinket, egónkat és áthelyeznünk a hangsúlyt arra, ami a teljes hatvani közösség és a magyarság egésze számára fontos.

Kedves Barátaim!

Vigyázzunk egymásra. Óvjuk szeretteinket. Gondoskodjunk egymás egészségéről úgy, hogy mindenek felett betartjuk azokat a józan elővigyázatossági intézkedéseket, melyek gátat szabhatnak a vírus terjedésének.

Hiszek benne, hogy a szeretet, a fegyelmezettség, valamint az egymás iránti odaadó figyelem lesz az, ami a legnagyobb szövetségese lehet az egészségügyi szakemberek harcának a vírussal szemben.

Bízom ugyanakkor a hatvaniakban, hiszen már nem egyszer bizonyítottuk be, hogy mire vagyunk képesek akkor, ha valamilyen okból ez a város összefog. Mi odafigyelünk egymásra. Mi segítjük azokat, akik rászorulnak. Mi nem csak önmagunkkal törődünk. Mi képesek vagyunk személyes érdekeinket háttérbe helyezni, ha olyan magasztos eszmék és értékek kerülnek veszélybe, melyek nélkül nem élhetünk. Szabadságunkért mindig készen álltunk a harcra. Most egészségünk megőrzéséért kell síkra szállnunk, s hiszem, hogy ebben sem vallunk majd kudarcot.

Tisztelt Hatvaniak!

A nemzeti szabadság ünnepét ma legtöbben otthon töltjük. Eddig minden évben a Kossuth téren ünnepeltük hatvani társainkkal közösen a magyar nemzet e nagyszerű ünnepét, s ma otthon a televízió előtt ülve tesszük ezt. Pontosan ilyen elővigyázatosságra, odafigyelésre lesz szükségünk a jövőben is.

Hiszem, hogy lélekben jelen pillanatban is együtt vagyunk. Most is érzem a hatvaniak erejét, s hiszem, hogy közösségünk méltó a márciusi ifjak hevéhez.

Mert tudjuk, Hatvan a Hatvaniaké.

Ezért kérem a közeljövőben várhatóan nehezebb időszakban is megértő türelmüket és szíves támogatásukat, hogy mint 1848-ban úgy ma is erről szóljon a nóta: éljen, éljen a nemzet!

Fotó: Albert Péter