Nemeshegyi-Horvát György, a Hatvani Baptista Gyülekezet lelkipásztorának gondolatai:

Kedves hatvaniak! Bár sokan ismertek, hadd mutatkozzam be azok kedvéért, akik még nem. Nemeshegyi-Horvát György vagyok, a Hatvani Baptista Gyülekezet lelkipásztora. Szeretettel köszöntelek benneteket az Úr Jézus Krisztus nevében! Szintén az Ő nevében kérem a hívő emberek és minden jószándékú ember segítségét az alábbiakban.

Mi az a Lencseország? Nem egy mesebeli vidék, hanem egy létező ázsiai ország, ahol a lakosság nagy többsége muszlim. A keresztények elnyomva élnek. Bár hivatalosan ott is tilos a rabszolgatartás, a gyakorlatban él és virul a jelenség: sok keresztény a szó szoros értelmében rabszolga. Téglagyárakban vagy a mezőgazdaságban dolgoztatják őket reggeltől estig, embertelen körülmények között. A földeken dolgozó nők teljesen kiszolgáltatottak a  földtulajdonosok és a munkafelügyelők kénye-kedvének, akik ellen a korrupció és az erőviszonyok miatt szinte lehetetlen fellépni. A mentő nem megy ki a keresztények által lakott területekre, a kórházakba gyakran nem fogadják be őket, mert egy megvetett, lenézett kisebbségnek számítanak. Ezen felül az idei évben több természeti katasztrófa is érte az országot, ami miatt a szokásos nehézségeknél is nehezebb nekik. Azért nevezem az országot fiktív néven „Lencseországnak”, mert ha nyíltan kiírnám a nevét, amikor ezekről a negatív dolgokról beszélek, akkor lehet, hogy az ott dolgozó magyar szolgálattevők kitiltását kockáztatnám, és az ottani keresztény közösségeket is retorziók érhetnék.

Kik mennek oda Hatvanból, mikor és mit fognak ott csinálni? Decemberben utazik ki egy öt fős baptista csapat az én vezetésemmel. Ebből három fő hatvani, egy lelkipásztor és két tanár. Rövid távú missziós útra megyünk, igét hirdetünk, bátorítjuk az ottani hívő testvéreket, meghallgatjuk a problémáikat, és lehetőségeinkhez mérten anyagi segítséget is viszünk nekik.

Hogy kerülnek oda magyarok, hogy jött létre kapcsolat a kintiekkel? Több évvel ezelőtt egy magyar baptista lelkész egy nemzetközi konferencián találkozott egy ottani keresztény vezetővel. Összebarátkoztak, a magyar lelkész is elutazott Lencseországba, és az illető is Magyarországra. Azóta az évek alatt ez a nemzetközi kapcsolat kiszélesedett, mostanra már több magyar baptista lelkipásztor és hívő ember is szolgált Lencseországban, és segített különféle módon az ottaniaknak.

Miben kérem a hatvaniak segítségét? Szeretném, ha minél jelentősebb támogatást tudnánk magunkkal vinni egy ottani, már épülő, tető alatt lévő egészségügyi központ kialakításához és felszereléséhez. Amint fentebb írtam, a helyi keresztények nem vagy csak nagyon minimálisan részesülnek a ottani egészségügyi ellátásból; pl. általában a keresztény nők sem szülhetnek a kórházakban, ezért indokolt, hogy létrehozzák a saját klinikájukat. Ehhez szeretnénk anyagi támogatást kérni azon hatvaniaktól, akiknek van lehetőségük és jó szívvel tudnak adni erre a célra. Sajnos logisztikai nehézségek miatt csak pénzbeli adományt tudunk kijuttatni. Ha sikerülne kb. 25000 Eurót, azaz mintegy 10,5 millió Forintot kivinnünk, az szűkösen, de elég lenne azokra a berendezésekre, amelyek egy ilyen klinikán minimálisan szükségesek. Ez az összeg akár egy hatvani kórház költségvetéséhez viszonyítva nevetségesen alacsony, ott mégis rengeteget jelentene többezer ember számára, ha beindulhatna ez az intézmény.

Sokakban felmerülhetnek a következő kérdések is: Nem túl random dolog ez? Miért pont egy távoli ázsiai ország lakóin segítsek? Nincsenek-e közelebb nehézsorsú emberek, itthon Magyarországon? Nekem magamnak is nehézségeim vannak a számláim befizetésével. És ha adnék is, honnan tudhatom, hogy az adományom hány %-a jut célba?

Ezek jogos kérdések. A következő válaszokat tudom rá adni. Nem azoktól kérünk, akik maguk is küszködnek, hanem azoktól, akiknek van, és szívesen tudnak adni. Igen, vannak sokkal közelebb is szegény emberek, és lehetőségünk szerint itthon, a közvetlen környezetünkben is szoktunk segíteni az Úr nevében. Mégsem ésszerűtlen dolog a messzebbre nyújtott segítő kéz sem. Isten országa felekezeteken, népeken, nyelveken átívelő realitás. A kapcsolatok oda-vissza működnek. A magyarországi baptisták pl. Amerikából kaptak sok segítséget, tudomásom szerint a magyar reformátusoknak a hollandokkal, az evangélikusoknak a finnekkel, a katolikusoknak az olaszokkal vannak jó kapcsolataik. Ezerféle módon kaptak a magyar keresztények is segítséget külföldről az elmúlt évtizedekben, évszázadokban. Megvolt, megvan az ideje az elfogadásnak, de annak is, hogy mi legyünk az az idősebb, gazdagabb külföldi testvér, aki adni tud. Könyvelésünk belsőleg és külsőleg is többszörösen felülvizsgált, átlátható, nyomon követhető. A kiutazó csapat a pénzt közvetlenül a klinikát építő, általunk jól ismert közösségnek adja át. A kiutazó csapat útját nagy részben önerőből, kisebb egyházi támogatással finanszírozza, így arra a küldött adományokból nem költünk. Ily módon az adományok 100%-a oda jut, ahova kell. Akinek nincs lehetősége pénzt küldeni, az a jó célért való imádkozással segíthet. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének!

Hová tud pénzt küldeni, aki szeretne? A következő bankszámlaszámra: Hatvani Baptista Gyülekezet, OTP Bank, 11739054-21249547, a közleménybe azt írva: „klinika”

Előre is köszönünk minden segítséget, és minden jószándékú embernek köszönöm, hogy rászánta az időt ezek elolvasására!

Szeretettel: Nemeshegyi-Horvát György, a Hatvani Baptista Gyülekezet lelkipásztora Elérhetőség: gynemeshegyi.horvat@gmail.com