Azok előtt tisztelgünk, akik a kommunizmus ideológiájának nevében elkövetett borzalmak áldozatai voltak. Ezen áldozatok száma elérte a 100 millió embert világszerte – így kezdte beszédét a polgármester, a kommunista diktatúrák áldozatainak napja alkalmából tartott megemlékezésen az Újhatvani Szent István Király Római Katolikus Templomban. Horváth Richárd arról beszélt, hogy a diktatúrákban veszélyt jelentettek a hatalomra mindazok, akik másként gondolkoztak, akiknek fontosabb volt a vallása és a nemzete, mint az internacionálé. – Aki pedig veszélyt jelentett, arra megaláztatás, börtön vagy kivégzés várt. A diktatúra sajátja ugyanis, hogy nem meggyőzni, hanem legyőzni kívánja az egyet nem értőket. Nem kompromisszumra törekszik, hanem kényszerítésre, nem vezetni akar, hanem uralkodni – foglalta össze.

A városvezető hangsúlyozta azt is, hogy a történelem arra tanít minket, hogy minden ideológia felhasználható gonosz célokra, emlékeznünk kell, hogy ne kövessük el a tegnap hibáit. Úgy fogalmazott, hogy Európa és Magyarország történelme elég tanulsággal bír, hogy bölcs megoldásokat találjunk a ma nehézségeire. Kitért rá, hogy ez az időszak megtanított minket arra, hogy a félelem és gyűlölet soha nem vezet jóra. – Erre emlékeztetnek minket a kommunizmus hatvani áldozatai is: ifj. Berényi Illés, a kisgazdapárt járási titkára, ifj. Nagy (Bóha) József, Tildy Zoltán testőrségének tagja, a Fiatal Ifjúság hatvani vezetősége, Fehér Endre, Gyepesi József, Nánási Oszkár és a Nemzeti Parasztpárt járási titkára, Ocsovai Sándor, valamint ismeretségi körük jelentős része. Az újhatvani ferences rendház szerzetesei közül pedig Lukács Pelbárt, Kiss Szaléz és Farkas Jozafa rendházfőnök és végezetül, de nem utolsó sorban Boldog Meszlényi Zoltán püspök – részletezte.

A polgármester kiemelte, hogy ezen emberek előtt a hatvaniak úgy tiszteleghetnek leginkább, ha kitartanak szabadságuk és önállóságuk mellett. Mint mondta, hinniük kell abban, hogy a saját útjukat kell járniuk. – Az elmúlt évtizedben kemény munkával és komoly áldozatokkal fejlesztettük tovább településünket: felelős gazdálkodással, céltudatos városfejlesztéssel, önbecsüléssel, felelősségtudattal és cselekvő akaraterővel. Mert másokkal szemben, mi, hatvaniak, minden egyes napon Hatvant választjuk – tette hozzá. Horváth Richárd részletezte továbbá, hogy hálával és tisztelettel állunk az őseink emlékezete előtt, akik életüket áldozták azért a szabadságért, amellyel a hatvaniak járhatják azt az utat, amit értékesnek, nemesnek vélnek. – Erről a megkezdett útról senki el nem téríthet már bennünket, mert megértettük azt is, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha következetesek maradunk. Megértettük, mert a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, ha bízunk magunkban, az végül eredményre vezet – fogalmazott.

Az áldozatok emlékére tartott szentmisét Kecskés Attila plébános celebrálta, aki arra szólította a híveket, hogy imádkozzanak a rendszer elszenvedőiért. Ezt követően koszorúzás következett, a virágokat és a gyertyákat a pártok, valamint az intézmények és civil szervezek vezetői helyezték el a templom oldalán található emlékműnél. A tábla a Hatvanból elhurcolt szerzeteseknek és védelmezőiknek állít emléket.

Fotó: Albert Péter