Az egyre dráguló üzemanyagok, a földgáz és a villamos áram árának erőteljes növekedése, az infláció és az Orosz – Ukrán háború következményei a gazdaság minden területére jelentős hatást gyakorolnak. 

A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a fehér kenyér esetében 83%-os drágulásról beszélhetünk, a barna kenyérnél 86%-os, a zsemlénél pedig 55%-os volt az áremelkedés mértéke a tavalyi évhez képest. A pékáruk költségét most a szállítók és az alapanyagok árának változása határozza meg – erre hívta fel a figyelmet, Hatvan egyik péküzletének vezetője. Széchenyi Zoltán kiemelte, hogy a prémium kategóriás termékek esetében nem tapasztalják a vásárlőerő visszaesését, hiszen az alacsonyabb minőségű termékekért közel annyit kell fizetni, mint a prémium kategóriás árukért. Ez, az egy kilós fehér kenyér esetében 800 forint körül alakul.

„Itt már az emberek figyelembe veszik azt, hogy ha már úgyis többet kell fizetni egy termékért, akkor az legyen minőségi”- mondta.

Hozzátette, hogy a megemelkedett rezsiköltségek miatt nehéz megtartani az egyensúlyt, de mindent elkövetnek, hogy költséghatékonyan működjenek

„A rezsiköltségek is megemelkedtek, ami minket erősen érint. A helyben sütött termékek estében a rezsiköltség a terméknek a 30 százalékát képezi. Ezért, egy olyan stratégiát kellett felállítanunk, hogy tudjuk tartani a költségeket és tudjunk hatékonyan működni” – fejtette ki Széchenyi Zoltán. 

Az agrártermékek árának emelkedését is meghatározza a termeléshez szükséges alapanyagok és a szállítási költségek növekedése. A kialakult gazdasági helyzetet pedig tovább nehezítette a nyári aszályos időjárás – mutatott rá Simon Attila mezőgazdasági szakértő.

„Ez az aszály nem csak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót sújtotta. Így, jelentős mértékben kellett importra szorulnia bizonyos termékekből az országnak. Mivel az import határozta meg legfőképpen a piaci árakat és a tőzsdei árakat, ezért egy jelentős áremelkedés indult meg”-mondta.    

Nagymértékben emelkedett a tojás ára is. Egy darab tojásért a legtöbb üzletben száz forintot, vagy ennél is többet kell fizetnünk. Kilencven forintos tojást a vidéki piacokon még találhatunk. A zöldségek és a gyümölcsök esetében a termelési kedv visszaesése is nehezíti a piac alakulását – emelte ki a szakember. Simon Attila hozzátette, hogy a munkaerőhiány és a termeléshez szükséges alapanyagok drágulása miatt ma már egyre kevesebben vágnak bele a gazdálkodásba. Ebben az évben még további áremelkedésekre lehet számítani, azonban a jövő évben javulhat a gazdaság helyzete – mondja a szakember.

„Számításaink szerint és az elemzők szerint február, vagy március végére lesz egy nagy csillapodás. Mindenképpen az üzemanyagárnak, illetve a gáz árának kell valamelyest visszaesni, hiszen ez hozza magával a műtrágya árának alakulását is, valamint az összes növekedő költséget tompítja. Ha ez megindul, akkor hiszem, hogy a jövő év végére egyszámjegyű lesz az infláció – részletezte.

Simon Attila hozzátette, hogy abban az esetben, ha rendeződne az Orosz – Ukrán konfliktus, az egy olyan mértékű gazdasági ugrást eredményezne, mint amit a világjárvány után lehetett tapasztalni. Azonban kérdés, hogy egy továbbra is elhúzódó háború, mennyire stabilizálja majd az árakat.