1920. június 4-én írták alá az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést, melynek 100 éves évfordulója alkalmából ma országszerte megemlékezéseket tartanak. A ma esti Kommentár című műsorban Kökény Ferenc történész részletesen beszél a korabeli eseményekről.

– Ahhoz, hogy megértsük trianont, egészen a mohácsi vészig kell visszamennünk, amely után szintén 2-3 részre szakadt az ország. A török hódoltság alatt a magyar lakosság lélekszáma jelentősen csökkent, az idegen uralom alatt komoly etnikai átrendeződés zajlott. Ennek következtében Magyarországon a trianoni békeszerződés előtt is jelentős nemzetiségi területeket tartottak számon, melyek helyzetét mindenképp meg kellett volna oldani társadalmi szempontból. A háború ezt tulajdonképpen felgyorsította, és mivel nagyhatalmak érdekei közé kerültünk, megszületett az igazságtalan döntés – mondta Kökény Ferenc.

A trianoni szerződés értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. A történelmi eseménynek jelentős gazdasági és társadalmi következménye volt. – Az elcsatolt területekről kb. 420 ezer olyan magyar származású tisztviselő, pedagógus, katona, csendőr menekült át az anyaországba, akiknek ott már nem lehetett maradásuk. Klebelsberg Kuno országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus volt az, aki hitt abban, hogy az oktatáson és kultúrán keresztül lehet az ország lelki-szellemi szuverenitás felépíteni – részletezte a történész.

Kitért arra is: a nemzet gazdaságát az első világháború után életképtelennek tartotta a külpolitika, vesztes tagállamként hazánk pénzügye a padlón volt. Ehhez képest 7-8 év alatt hihetetlen újjáépülés történt az országban,  a bethleni konszolidációnak köszönhetően beindultak a külföldi kapcsolatok, megerősödtek a politikai és gazdasági rendszerek.

Hatvan a trianoni események után is jelentős szerepet vett ki a gazdaság újraélesztésében, működött a cukorgyár, létrejött a konzervgyár és vasúti csomópontként is fontos településnek számított az országban. – A magyar történelemben a trianoni események jelentőségét nem lehet megkerülni. Nagyon fontosak a méltó megemlékezések. A hatvani trianoni emlékmű is egy nagy hatású alkotás, melynek látványa mélyen megérintheti az embereket. Nem lehet elfelejtenünk, hogy az ország felszabdalását a dédszüleink, nagyszüleink személyesen is átélték, a társadalmunkban máig jelen vannak ezek az élmények – közölte Kökény Ferenc.

 

Kezdőkép: archív