A Radnóti-emléknap első helyszíne a Hatvani Bajza József Gimnáziumban volt. Az oktatási intézmény diákjain kívül Hatvan öt általános iskolájából is érkeztek tanulók az eseményre. Először a gimnázium igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Deák Andrea köszönetet mondott Veresné Kalcsó Krisztina igazgatóhelyettesnek. A pedagógus áldozatos munkájának eredményeként jöhetett létre az emléknap eseménye. Mindezek után Szabó Éva szegedi tanárnő arról beszélt, miért lényeges megismerni Radnóti Miklós munkásságát. – Nagyon fontos úgy a szívünkhöz engedni az ő költészetét, hogy lássuk, mi az, amit tovább tudunk adni, és mi az, ami abból a történelmi korból egyáltalán nem követendő, és nem szeretnénk még egyszer megélni – mondta.
A folytatásban Tóth Péter Lóránt tanár, Pro Cultura Hungarica-díjas versvándor előadásában Radnóti verseket hallhattak a diákok, valamint a második világháború alatt elhurcolt költő utolsó hat hónapjának történetét is megismerhették.
Az előadást követően a Bajza elől elindult a Radnóti-emlékséta, amely szimbolizálta azt a 820 kilométeres távolságot, amit a költőnek gyalog kellett megtennie. A diákokkal együtt vonult Lestyán Balázs alpolgármester, valamint Tarsoly Imre, és Smidné Vereb Julianna önkormányzati képviselő is. Az útvonal célja a Hatvani Cukorgyár Emlékháza előtti tér volt. Itt található Radnóti Miklós emléktáblája, amely előtt Kovácsné Kiss Éva, a Hatvani Bajza Gimnázium történelem munkaközösségének vezetője arról beszélt, hogyan került Radnóti Miklós a II. világháború idején munkaszolgálatosként Hatvanba. – 1942, október 14-én este elkeseredve, éhesen, fáradtan, piszkosan érkezett meg a költő társaival együtt Hatvanba. Másnap megtudták, hogy a cukorgyárban fognak dolgozni. A szállásuk pedig 4 kilométerre lesz a munkahelytől a város szélén a Nagytelek majorban – részletezte.
Kovácsné Kiss Éva azokról a borzalmas körülményekről is beszélt, amelyek között a költőnek a munkáját kellett végeznie. Radnóti Miklóst később Hatvanból Pestre helyezték.
Mindezek után Tóth Péter Lóránt gondolatait hallhatták a részvevők. A versvándor arról is beszélt, miért fontos emlékeznünk arra a történelmi korra, amely többet nem ismétlődhet meg. – Az egész világ a mesterséges intelligenciáról szól. Az ember megint elfelejti ebben a nagy rohanásban, hogy ha az érzelmi intelligenciával nem kezd valamit és nem fejleszti azt, akkor ezzel megint úgy járhatunk, mint az atombombával. Azt hiszem, hogy ezeknek az előadásoknak, történeteknek nagy jelentőségük van abban, hogy a mai diákoknak és a felnőtteknek a figyelmét felhívjuk ennek a fontosságára – hangsúlyozta.
Az emléknap folytatásában Lestyán Balázs alpolgármester ünnepi beszédében köszöntötte a jelenlévőket, ahogy mondta:
„Mi hatvaniak még a gyorsan változó világban is megőrizzük az értékeinket, és a Radnóti verseiben megénekelt szeretetet és melegséget, ha városunkra gondolunk. Talán mi nem tudjuk olyan pontosan megfogalmazni kapcsolatunkat a várossal, és a benne lévő emberekkel, de hálával gondolunk a költőre, amiért szavai oly híven tükrözik azt, ami a szívünkben rejlik.”
Az esemény Radnóti Miklós: Nem tudhatom című versével folytatódott, amit diákok adtak elő több generációt képviselve.
A megemlékezés zárásaként Tóth Péter Lóránt versvándor, és Lestyán Balázs alpolgármester megkoszorúzta a Hatvani Cukorgyár Emlékháza falán elhelyezett emléktáblát. A program délután 5 órakor folytatódott, amikor a Radnóti nyomában – című filmet tekinthették meg az érdeklődők, az Ady Endre Könyvtárban.
Fotó: Albert Péter
