A diákok a könyveiket lapozgatták még a versenyt megelőző percekben is. Látható volt az arcukon az izgalom, hiszen tudták, hogy a zsűri temérdek szempont alapján értékeli őket. A bizottság elnöke elmondta, hogy figyelik a megfelelő szemkontaktust, a helyes légzéstechnikát, a helytálló artikulációt, a vers, illetve próza biztos és pontos tudását, valamint az előadás módját. – Nem voltak visszatérő versek, viszont többen is választottak Lázár Ervin alkotásaiból. A nehéz szövegű prózákat is tökéletes pontossággal tanulták meg a szereplők – részletezte Fekete Gábor. Kitért rá: idén is népszerű volt a verseny, összesen 123-an jelentkeztek, ugyanakkor érzékelhető, hogy a 7-8. osztályosok létszáma csökkenő tendenciát mutat. Szerinte ennek hátterében a mutáció és a kamaszkor előidézte gátlások, a szereplésvágy csökkenése áll.
Székely Zsófia már visszatérő versenyző a költészet napi rendezvényen. Számára a választás jelenti a legnagyobb kihívást, így ebben mindig segítséget kér édesanyjától és tanáraitól. Ahogy mondta, szereti belevinni egyéniségét előadásaiba is, így szem előtt tartja, hogy egy hozzá illő humoros alkotást találjon magának. A 6. osztályos Kovács Balázs, Zelk Zoltán: Mit mondanak a madarak? című versét választotta. Szerinte tavaszias, vidám és úgy véli, illik korosztályához.
Az idősebb korosztályban induló gyerekek között gyakori az ismerős arc, ugyanis az tapasztalható, hogy ezeket a versenyeket, ha egyszer valaki elkezdi, később a rabjává válik.
