A Grassalkovich-kastély dísztermében tartották meg az idei dísztestületi ülést a képviselők, ahol a legrangosabb városi kitüntetéseket adták át. Az ünnepség a városzászló bevonulásával vette kezdetét, majd Horváth Richárd polgármester elmondta: egy erős közösség, mint Hatvan, csak akkor és csak úgy tud jól működni, ha olyan emberek alkotják, akik képesek folyamatosan a maximumot nyújtani, akik akkor is áldozattal dolgoznak, mikor már elfáradtak, akik másokat is segítenek. Most ilyen embereket díjaznak, akik évtizedes eredményeikkel már bizonyítottak.

A város díszpolgára díjat Koza József prépost, tiszteletbeli kanonok, érdemes esperes a Belvárosi Szent Adalbert-templom nyugalmazott plébánosa vehette át. A kitüntetéssel az adományozásról szóló díszoklevelet, város polgárságot jelképező aranyláncon függő aranyplakettet, és annak kicsinyített városjelvényét vehette át a polgármestertől.

Laudációjában elhangzott: gyermekként sokat betegeskedett, ezért az édesanyja a Szűzanya oltáránál azt kérte, ha fia meggyógyul, azért fog imádkozni, hogy pap legyen. Ez 1980-ban teljesült is, akkor szentelték pappá Koza Józsefet, aki először Nagymarason, majd Balassagyarmaton káplánkodott. Hatvanban 16 évig látta el az egyházi teendőket, a város nagyon sokat köszönhet neki: a mindennapokban erőn felüli teljesítményt nyújtva, egészségét sem kímélve, egyedül látta el az egyházközösség szolgálatát, olykor helyettesítve a környékbeli települések hiányzó plébánosait is. Neki köszönhető a Hatvani Szent Adalbert templom felújítása, hogy a gyönyörű épület a vallásgyakorlás méltó helyszíne lehet, és városunk ékességévé vált. Koza atya nyitott, sokoldalú személyiség. Szabadidejében szívesen ír. Német és latin nyelveken tud. Régen a foci nagy kedvtelése volt, ma már a komolyzenére fordít több időt. Mozart, Beethoven, Bach, Chopin, Csajkovszkij műveit hallgatja, de nem veti meg a fiatalok modern muzsikáját sem. Óriási élet tapasztalata, segítőkészsége, sugárzó szeretete, szerénysége, alázata, őszintesége, tudása átjárja életét, mellyel híveit is gazdagította. Koza atya szerint minden emberben rengeteg szeretet van, ezt kell észrevennünk a másikban. Ha eszerint fordulunk egymáshoz, akkor együtt nagy dolgokra vagyunk képesek, mivel egymást segítve élhetünk teljes életet.

 

Ezt követően Tompa Z. Mihálynak adták át a Pro Urbe díjat, aki közpolitikai szakértő, író, újságíró, irodalmi pályázatok többszörös díjazottja, a Hatvani Galéria és a VOKE Liszt Ferenc Művelődési Ház vezetője. Harminc éve él a városban, ezidő alatt főszerkesztője volt a Hatvani Híreknek, dolgozott a megyei hírlapnál és megalapította a 6van7 magazint is. Írásaival nemzetközi és hazai irodalmi pályázatokon nyert el első- és különdíjakat, miniszteri díjat és miniszteri oklevelet is kiérdemelt tehetségével. Mindemellett irányításával az intézmények jelentősen fejlődtek, programkínálatuk szerteágazóbbá vált, s így sikeresen járulhattak hozzá Hatvan kulturális életének fejlesztéséhez, elismeréséhez országos és nemzetközi szinten is.

A Gáspár András Bajtársi Egyesület is Pro Urbe díjban részesült. Az egyesület története 1973-ban indult, az egykori honvédségi nyugdíjas klub alapjaira építkezve, a honvédelem és rendvédelem ügye iránt elkötelezett személyek számára biztosít szervezeti kereteket. Tagjai közt megtalálhatók aktív, nyugállományú és tartalékos katonák, rendvédelmi szervek egykori tagjai, és az egyesület célját elfogadó, szervezeti kötődéssel nem rendelkező személyek is. Az egyesület tevékenysége során igyekszik ötvözni a közéleti, a szabadidős és közösségteremtő tevékenységeket. Szerveznek tájékoztatókat, fórumokat helyi és állami vezetők megbízásával, és jó hangulatú egyesületi délutánokat, valamint a tagság kikapcsolódását szolgáló egyéb rendezvényeket is. A Gáspár András Bajtársi Egyesület közösségekért és városért tett önzetlen, fáradhatatlan és elhivatott tevékenységéért kapta az elismerést, amit Kőszegi Ferenc vett át.

Polgármesteri díszoklevelet kapott Abonyi Tünde, a hatvani Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Házának nyugalmazott intézményvezetője, aki 1978-tól az egészségügyben dolgozott. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a szociális területre. Tünde bármikor rendelkezésre áll a segítségnyújtásban, bárki kérhet tőle segítséget legyen az idős, vagy fiatal. Akár az utcán, boltban, soha senki kérését nem utasítja vissza. Minden problémára hatékony megoldást igyekszik nyújtani. Áldozatos munkája sok teherrel és lemondással jár, ám a tenni akarás és mások segítése, ami őt élteti. Mindebben megértő és támogató családi hátterére számíthat.

Polgármesteri díszoklevelet vehetett át Kalmár János. A Hatvan TV operatőrét joggal azonosítják magával a televízióval. Szinte nincs olyan rendezvény a városban, ahol ne lenne jelen. János évtizedekig víz-gáz-fűtésszerelőként dolgozott, s mellette nagyon érdeklődött a képalkotás iránt, először fotózással kezdett, majd vásárolt magának egy kamerát és elkezdődtek a lagzis időszakok. Csaknem 30 éven át rögzített esküvőket, közben pedig 2004-től elkezdett dolgozni a tv-nél is. János ebben az évben töltötte be a 68. életévét, de ez egyáltalán nem látszik rajta: kortalannak tűnik, mivel egészsége, vitalitása kicsattanó, profin kezeli a modern kamerákat és vágóprogramokat. Nincs olyan probléma, élethelyzet, és szakmai kihívás, amit ne tudna megoldani.  Kalmár János a város kiemelkedő egyénisége: aki ismeri, az szereti őt. Munkahelyén bármikor számíthatnak rá a kollégái, akár szakmai, akár magánéleti problémáról van szó, ő azonnal segít. Humorával bármilyen beszélgetést és élethelyzetet fel tud dobni. A Hatvan TV munkatársai büszkék arra, hogy minden nap együtt dolgozhatnak vele.

Az ülésen adták át a kéklámpások kitüntetéseit is. A Szent György kitüntető emlékérmet Eck Gáborné rendőr alezredes, a Szent Flórián kitüntető emlékérmet Pálinkás Viktor címzetes tűzoltó zászlós, a Szent Kamill kitüntető emlékérmet Pokorny Zsolt Gyula mentőápoló részére adományozta.

Hatvany Lajos kitüntető emlékdíj – a magyar nyelvért elismerést Rancz-Gyárfás Hanna és Répási Anna kapta meg. Az ünnepségen Ürmös László brácsaművész és Ürmösné Fehér Nikolett zongoraművész adott elő három zeneművet.

 

Fotó: Albert Péter