Az elmúlt hetekben több olyan személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt országszerte, amelyet nem a látási viszonyoknak megfelelő sebesség megválasztása miatt történt, azaz a járművezetők a megengedett sebességhatárokon belül, de túl gyorsan vezettek a ködös időben.
2011 óta szériafelszerelés az EU piacain forgalomba hozott autókban a nappali menetfény, amely egy nagyon hasznos újítás, azonban ennek használata során a hátsó lámpatest a legtöbb esetben nem világít. A KRESZ egyértelműen fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Ez pont azért is van így, mert nem minden autón, sőt a többségen nem világít együtt a nappali menetfény és a hátsó piros helyzetjelző fény.
Tehát a következő napokban jellemző rossz látási viszonyok között nappal is használják a tompított világítást!
Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé. A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz.
Forrás: police.hu
Kezdőkép: archív – H. Szabó Sándor felvétele
