Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A húsvéti szent három napon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról – részletezte Simon Tamás, néprajzkutató. Hozzátette, a húsvét egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos hagyomány kötődik, ezek akár évszázadokra is visszatekintenek.
– Leginkább a locsolkodás maradt meg, mint régi hagyomány, ez az elmúlt évtizedekben átalakult. Már nem vízzel, hanem kölnivel történik, nem hímestojást vagy virágot kapnak érte a fiúk, hanem leginkább pénzt. A húsvéti ételek megmaradtak, így a sonka, tojás, kalács. Ezek mind régi hagyományos ételek az ünnepek alatt, melyet húsvétvasárnap, a feltámadás reggelének miséjén a pap megáldott, ezt fogyasztották az emberek – mondta a Hatvany Lajos Múzeum néprajzkutatója.
Simon Tamás arról is beszélt, hogy a tojás és nyúl szimbolikus jelentéssel bírnak, ezek az új életet és a termékenységet jelképezik. Mindezek mellett sajátos szokás alakult ki Hatvanban virágvasárnaphoz kapcsolódóan. Ezen a napon ugyanis a város lányai összegyűltek a templom körül, és énekelve, imádkozva felmentek a Strázsa-hegyi haranghoz.
Kezdőkép: archív
