Elkezdődött a nagyböjt, a bűnbánat ideje. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét, vagyis a húsvétot megelőző előkészület során nem csak a húst hagyják el a keresztény hívek, de a lelküket is elcsendesítik. Ebben az időszakban hangsúlyt kap továbbá az önuralom fejlesztése. Míg korábban azzal böjtöltek, hogy nem került húsos étel az asztalokra, addig ma ezt gyakorolhatjuk rossz szokásaink felhagyásával, csökkentésével, illetve olyan magatartással, ami az egészségmegőrzésre fókuszál – erről is beszélt Krizsán Zoltán, a Hatvan-Belváros Római Katolikus Egyházközség plébánosa, a Hatvan TV Kommentár című műsorában.
– Nagyon sok ember ülőmunkát végez a mindennapokban, akik általában keveset mozognak. A modern korban tudunk azzal is böjtölni, ha beiktatjuk a mozgást az életünkbe, nemcsak fiziológiailag hasznos, de a léleknek is sokat számít. Jó odakint lenni és mozogni, pláne ilyen enyhe februári időben, amikor még a nap is süt. Mindezeken kívül böjtölhetünk a televízió, okoseszközök és az internet mellőzésével is – tette hozzá.
Az ünnepkörhöz kapcsolódóan kialakultak étkezéssel kapcsolatos népszokások. A vasárnapok nem voltak húsmentesek, és a 20. századra a szigorú negyven nap is enyhült, a hamvazószerda és a nagypéntek azonban kiemelt böjtös napok, amikor alkoholt és süteményeket se fogyasztottak – hangsúlyozta a Hatvany Lajos Múzeum néprajzkutatója. Simon Tamás azt is elmondta, hogy ezeken a napokon legfeljebb háromszor étkeztek az emberek, ebből csak egyszer szabadott jól lakni.
– Ebben az időszakban ették a savanyúlevest és a ciberelevest. Olyan kásaszerű ételeket is fogyasztottak, aminek alapanyagait vízben erjesztették, ezt keverték túróval, tejföllel, esetleg joghurttal. Természetesen a hal, száraz kenyér és víz azok, amik alapvetően mindenhol jellemzőek voltak – fogalmazott.
Simon Tamás azt is hozzátette, hogy ez az időszak a csendről, a befelé fókuszálásról szól, ezzel készítjük fel lelkünket Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére, és közben a tavasz is beköszönt. Jeles napok is kapcsolódnak ehhez az időszakhoz, így például a Bálint-nap, a nap-éj egyenlőség, illetve időjósláshoz tartozó napok, mint például a Sándor, József, Benedek, akik a mondás szerint zsákban hozzák a meleget. Mindezeken kívül 2024. szökőév, emiatt egy nappal hosszabb lesz a február. A Caesar-kori naptárreformból ered, hogy a március 1-jét megelőző hatodik nap a szökőnap, ami február 24-e. Ezt a jelenséget Mátyás ugrásának nevezik, mert emiatt egy nappal későbbre esik névnapjuk a naptár szerint.
Kezdőkép: archív
