A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, az erre való felkészülés pedig a leghosszabb böjti időszak, amely hamvazószerdával kezdődik és a húsvéti feltámadási misével ér véget. Ez az időszak ebben az évben Március 6-tól Április 18-ig tart. A katolikus egyházban a böjt előírása az, hogy a 18 és 60 év közötti emberek böjt idején naponta csak háromszor étkezhetnek, lehetőleg nem jóllakva, továbbá péntekenként kifejezetten tartózkodni kell a húsételektől. Mivel húsvétkor a kereszténység azt ünnepli, hogy Jézus a halálával és a feltámadásával megmentette az embereket a bűntől, ezért böjti időszak egyben bűnbánati időszak is.
Jézus tanítása szerint a böjt az Isten iránti szenvedély, szeretet és mélyebb önátadása. A lemondásnak azonban önmagában nézve kevés értelme van, célját csak akkor éri el, ha az pozitív tartalmat hordoz. Az indíttatás pedig nem a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyven napos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülhetünk közelebb. Nemeshegyi – Horvát György baptista lelkipásztor szerint a böjt tulajdonképpen egy szellemi kapunak a kinyitása. – A keresztény ember azt mondja, hogy egyetlen valaki méltó arra, hogy ilyen módon kinyissuk előtte a bensőnk, az életünk kapuját, az pedig Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia. A megtért, újjászületett Jézus Krisztusban hívő ember böjtje tulajdonképpen azt jelenti, hogy megalázkodom az Úr Jézus előtt, mintegy félreállok előle, és engedem dolgozni az életemben – mondta a lelkipásztor.
Nemeshegyi Horvát György hozzátette: a böjt nem egy elvárás vagy teher, amit muszáj csinálni, hanem egy lehetőség Isten népe előtt, amivel élhet. Nemcsak ételről, a húsról, hanem édességekről, kávéról, internetről, és Facebook-ról is le lehet mondani, és azt az időt Istennek szánni. A böjt tehát nem csupán testi, hanem lelki megtisztulás, amely során megújulás és újjászületés történhet.
Kezdőkép: Albert Péter