Már többször megfogalmazták, hogy fontos feladatának tekinti a városvezetés, hogy fokozzák a munkahelyteremtést a városban. Milyen döntéseket hoztak ennek érdekében?

Hatvan történetében az első ipari park Szinyei András akkori polgármester nevéhez köthető. Az Ő munkájának köszönhető, hogy a városba települt például a Leoni vagy a Bosch. Azóta viszont nem voltak tömeges munkahelyeket teremtő beruházások a településen. Most egy hiánypótló folyamat indult el, amelynek köszönhetően legalább 1600 új munkahely jöhet létre a városban. Tavasszal Szijjártó Péter külügyminiszter és a Bosch vezetősége bejelentette, hogy 601 fővel növeli dolgozóinak létszámát a hatvani gyár. Ehhez kapcsolódik az a kormánydöntés, amelynek értelmében bővítik a hatvani ipari parkot. Ez a beruházás a legóvatosabb számítások szerint is mintegy 400 új munkahelyet jelent a városban. Egy élelmiszeripari cég Hatvanban hozná létre üzemét, ide több mint 600 dolgozót várnak. Itt jelenleg még a tervezés zajlik. Több kisebb beruházó is érdeklődik a település iránt, van aki néhány fős vállalkozást hozna ide, de olyan is van aki 100 főt is foglalkoztatna. Ezek a cégek folyamatosan nyújtják be terveiket. Tehát több lépcsőben valósul meg egy intenzív munkahelyteremtő folyamat Hatvanban.

Ennek egyik újabb lépcsője, hogy befektetőknek kínálják fel az egykori laktanya területének egy részét. Hogyan szolgálja ez a döntés a munkahelyteremtést?

Az elmúlt időszakban több beruházás azért hiúsult meg, mert a befektetők nem tudtak ipari területet vásárolni Hatvanban. Ezért döntöttünk úgy a képviselőkkel, hogy felajánljuk a nagygombosi laktanyát erre a célra. Kevesebb, mint egy hektárt értékesítünk több mint 38 millió forintért, tehát ötszörös áron kínáljuk, mint amennyibe az korábban az önkormányzatnak került. Fontos, hogy hasznosítjuk ezt a használaton kívüli területet, ráadásul úgy, hogy az új munkahelyeket jelent Hatvanban és mindemellett jó üzletet köt az önkormányzat.

Milyen feltételekkel lehet megvásárolni ezt a területet?

Nagyon szigorúak a pályázati feltételek. Termelő munkahelyeket kell teremteni annak a cégnek, aki a laktanya területén letelepül. Én arra biztatom a hatvani vállalkozókat is, jöjjenek és keressék meg a polgármesteri hivatalt, készségesen válaszolunk minden kérdésükre a pályázattal kapcsolatban. A laktanyát egyébként a kormányzatnak is felajánlottuk, amennyiben munkahelyteremtő beruházásokat szeretnének ide hozni.

 2012-ben vette vissza az önkormányzat a laktanyát, akkor milyen funkciót szántak neki?

Mindenképpen hasznosítani és rendezni szerettük volna. Azt gondolom, most megtaláltuk a legjobb funkciót.

Milyen prioritásokat vesznek figyelembe a munkahelyteremtési koncepció megvalósításánál?

Hatvanban úgy szeretnénk megvalósítani a munkahelyteremtést, hogy a már letelepült cégektől az új vállalkozások ne vonják el a már meglévő munkaerőt. Ezért nagyon fontos, hogy az országban elsőként városunkban jött létre a felsőoktatási képzési központ, hiszen a cégek igényei szerint tudunk itt hasznos munkaerőt képezni. Tehát mi koncepcióban gondolkodunk, és ez határozza meg a lépéseinket.

Hogyan próbálnak vonzó körülményeket biztosítani a cégeknek?

A cégek nemcsak adófizetők, hanem a város életének szerves részei, hiszen jelentős a társadalmi szerepvállalásuk. Folyamatos párbeszédre törekszünk a vállalkozásokkal és kiemelten kezeljük a kéréseiket. Nemrégiben egy nagykövet járt nálam, arról szeretett volna megbizonyosodni, hogy valóban olyan gördülékeny-e a társaságok és a település közötti kapcsolat, mint ahogy arról értesült. Egy előremutató tárgyalást folytattunk, ennek eredménye pedig az lett, hogy több cégnek ajánlja majd a várost befektetési területként.

Hogyan segítik a várost a vállalkozások?

A vállalkozások adójából tudunk fejleszteni a településen. Ebből a forrásból alakítottuk ki például az új gyermekmedencét, felújítottunk utakat, járdákat. A helyi adóbevételekből támogattuk a Népkerti Sporttelepen az új pályák építését. A társasági adókedvezményekből származó támogatásokkal közvetlenül segítik a kézilabdacsarnok építését, sok hatvani cég állt az ügy mellé és a jégcsarnok beruházásnál is számíthatunk rájuk. Ennek köszönhetően az utóbbi projekt is, nagy valószínűséggel 2019-ben, határidőre megvalósul.

Milyen beruházásokat terveznek még?

Nem titkolt vágyunk, hogy szeretnénk hasznosítani a Szárazmalom épületét. Két irányban gondolkodunk, itt egy felsőfokú képzési központot alakítanánk ki, amely már nemcsak a hatvani cégekre összpontosít, hanem jóval szélesebb körben képezné a munkaerőt. Nem tettünk le arról sem, hogy végre legyen Hatvannak egy patinás szállodája, erre nagy szükségünk van ahhoz, hogy fejlődjön a turisztika a városban. Hamarosan tárgyalunk a befektetővel, komoly terveket tettek le az asztalunkra, ezek egy termálfürdővel összekötött szállodáról szólnak. A turisztika a munkahelyteremtés mellett a másik olyan terület, amelyben óriási lehetőségeket látunk.