Fegyverropogás, kamuflázs egyenruhák, bajtársak és heroikusküzdelem, felhőben úszó harcmező – a legtöbb fiút elvarázsolja a katonák világa, egészen kiskoruktól álmodoznak arról, hogy ők is uniformisba bújva vívhatják meg háborújukat. Sokszor elhajlott botokkal, éppen útba eső eszközökkel, harsányan csattanó hangutánzó szavak kíséretében – a fantáziavilág legbelsőbb árkaiban elmélyülve – próbálják kibontakoztatni a bennük rejlő hőst. Mégis sokan közülük később elhagyják régvolt vágyaikat, új célokat kutatva, éppen állatorvosnak, vagy akár tanárnak készülnek. Vannak azonban olyanok is, akiket örökké köt életük első pár évében tett fogadalmuk, és a játékfegyverekkel, kövekkel megvívott küzdelmük felnőttkori megvalósulásig vezeti őket. Így történt ez Ádám Balázzsal is, aki már bölcsődés korában tudta, nem választhat más pályát magának, csakis katonaként kívánja szolgálni hazáját. – Igazán nem is emlékszem másra, csak arra, hogy mindig is katona szerettem volna lenni. Az óvodában már büszkén vállaltam választásomat, informálódtam, kutakodtam, hogyan is valósíthatnám meg álmaimat. A motivációm nem csökkent később sem, a tanulmányaim során is azért küzdöttem, hogy minél szerteágazóbb tudásra tegyek szert, amit később a szolgálat alatt hasznosíthatok – mondta.

Hatvanban született, és itt is tanult Ádám Balázs, a jelenlegi Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskolában pedig a lehető legtöbb versenyen kipróbálta magát. – Negyedikesként a lovagkorból hozott szokásokat dolgoztam fel, és elindultam vele a most már KGYTK-ként ismert országos versenyen. Harmadik lettem, bár ez engem akkor nagyon elszomorított. Erőt vettem magamon, és újabb lendülettel két témába is beleástam magam, az 1849-es hatvani ütközetet, valamint Hatvan címerének változásait kutattam. Ezekkel már sikerült országos elsőként végeznem – részletezte. Választott témáiból is jól látható, hogy a történelem kedvelt tantárgyai közé tartozott, azonban a Bajza József Gimnáziumba már matek-fizika szakra jelentkezett. Ez sem véletlen, édesanyja könyvelő, édesapja villamosmérnök, öccse, Albert is mérnöknek készül. – A reáltantárgyakat is kimondottan szeretem, sok matematikaversenyen is indultam. A katonaság során sem engedtem el ezirányú érdeklődésemet, habár felvételt nyertem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai logisztikai szakára, később váltottam, és a katonai vezetői szakon folytattam tovább tanulmányaimat, ahol két év után a műszaki specializációt választottam. Itt több mint húsz szakterületen kell helytállni, amelyek gyökeresen eltérnek egymástól. Így egyebek mellett a hídépítés, víztisztítás, épületrobbantás, tűzszerészet, de még a reptérkarbantartás is ide tartozik. Éppen ezért nagyon komoly szakmai felkészültséget igényel – fejtette ki.

Ahhoz, hogy minél előrébb juthasson valaki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, fontos, hogy minden téren kiemelkedőt nyújtson, így nemcsak a tanulmányokban, a sport világában is jártasnak kell lenni. Ádám Balázsnak szerencsére ez nem okoz gondot, gyerekkorában kézilabdázott, atletizált, majd az FC Hatvannál futballozott egészen kilencedikes koráig, emellett mezei futóversenyekre is járt. Aztán megismerkedett a küzdősportokkal, és végül a thai boksz lett számára az, ahol teljesen kibontakozhatott. – Elmentem Hatvani Ferenc egyik edzésére, már első alkalommal nagyon jót bunyóztam az egyik sráccal, éreztem, hogy ez a nekem való sportág. Heti két-három edzésen vettem részt, pár hónap után már el is indultam az első versenyemen, ahol jól ki is kaptam. De nem adtam fel, egyre jobban és többet edzettem, így egyebek mellett nemzetközi versenyen is szereztem aranyérmet, emellett kétszer is győztem a Harcosok Éjszakája rendezvény keretében – mondta. Az egyetem alatt is képzi magát, ha ideje engedi, thai bokszol, emellett kipróbálta magát már a vívásban is, de snowboardversenyen is nyert már aranyérmet.

A tanulás igazi erény a katonaságnál, Ádám Balázs pedig szereti magát képezni. Jelenleg a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium elnöke, valamint a Hallgatói Önkormányzat tanulmányi ügyekért felelős alelnöke is. Emellett felsőoktatási tanulmányai során is folytatta a már tinédzserként megkezdett kutatásokat. Amint elkezdte az egyetemet, megkereste a szintén hatvani Padányi Józsefet – aki jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájának vezetője –, hogy tanácsot kérjen, milyen témát dolgozzon fel alaposabban. – Kaptam tőle egy könyvet, amelyet elolvasva már tudtam, hogy fémkereső műszerrel akarok dolgozni. A II. világháború eseményeit szerettem volna kutatni, és mindezt a lakhelyemre vetítve, így a Herédnél történt harcok rekonstruálást tűztem ki célul, ugyanis 1944 decemberében a német páncélosok itt tartóztatták fel a szovjet harckocsikat – közölte. – Rengeteg engedélyeztetés és vizsgálódás előzte meg a munkát, szovjet és német forrásokat, folyóiratokat, térképeket, könyveket néztem át, majd fémkeresővel indultam neki a környéknek, tavasztól-őszig kutattam nyomok után. Összesen mintegy ötvenezer négyzetmétert néztem át. A csaknem 700 talált tárgyból 171 darab bizonyult értékesnek, repeszdarabok, hüvelyek, aknagránátstabilizátor-szárny, de még egy Panzerfaust 30 kézi páncéltörő gránátot is találtam – fűzte hozzá. Ezeket a szerzett információkat összefoglalta, és először intézményi szinten, majd a TDK országos fordulójában is első helyezést ért el vele. Ezt követően a Karola-vonal kutatásába kezdett, rengeteg levéltári munkát és terepbejárást követően sikerült pontosabban meghatároznia, hogy Aszód és Gyöngyös között – tehát Hatvan térségében is – hol húzódhatott a védelmi vonal. Ezzel a feldolgozott kutatásával országos második helyezett lett. Emellett kiérdemelte a honvédelmi miniszter különdíját is.

A céljai között szerepel, hogy folytatja a kutatásokat, jelenleg Zrínyi Miklós egykori fegyvereiről gyűjt információkat, később azonban szeretne egy mesterséges intelligencia alapú szoftverről tanulmányt írni, amellyel a robbanótestek azonosítása válik könnyebbé. Legnagyobb célja is ezzel kapcsolatos, ugyanis leghőbb vágya, hogy később tűzszerésztiszt lehessen, és világháborúból visszamaradt robbanótesteket mentesíthessen, emellett szeretne külföldön több katonai misszióban részt venni. Mint fogalmazott, az eddigi eredményei nem sikerülhettek volna a családja támogatása nélkül, akik mindig, mindenben mellette álltak. Ők tanították meg neki, hogy legyen elkötelezett afelé, ami érdekli, enélkül ugyanis nem érheti el céljait. Épp ezért úgyis tartja, hogy minden körülmények között száztíz százalékot kell nyújtania, és így haladhat előre a pályája során is.