Tudatos pályaválasztóként definiálja magát Pető Lászlóné, aki negyven évig volt a Hatvani Brunszvik Teréz Óvoda munkatársa. Erre jó oka van, hiszen a Bajzában töltött diákéveit követően egy évet képesítés nélküli óvónőként töltött a kórház óvodájában, ez a tapasztalat pedig elhatározásra sarkallta: a tanári szakma helyett az óvónőit választotta. Döntése helyességét igazolja, hogy ezt követően négy évtizedet töltött kisgyerekek között. A negyven év alatt még tovább képezte magát, több alkalommal is beült az iskolapadba, a BME-n közoktatási vezető végzettséget szerzett, és pedagógus szakvizsgát tett, majd PR kommunikációs szaktanácsadó lett. Számos tanfolyamon vett részt, és nem mellesleg egy boltvezetői, kereskedői képesítésnek is a birtokában van.

Kevesen mondhatják el magukról, hogy az első munkahelyükről mennek nyugdíjba, azt pedig még kisebb létszám vallhatja magáénak, hogy olyan szerves része volt a munkahelyének, hogy ő volt az első dolgozója, és még az épület felhúzását is látta. – Akkor még Balassi Bálint úti Óvoda volt a neve az intézménynek, 1983-ban kezdte meg működését, de én már 1982-től dolgozója lettem. Az alapoktól kezdve jelen voltam, kikérték a véleményemet a legkisebb apróságokról is, még a dekoráció kialakításáról is dönthettem. Sajátomnak érzem az óvodát, életem nagy részét itt töltöttem. Sok szép emléket őrzök. Például mikor japán delegáció látogatott hozzánk megtekinteni, milyen módon folyik az ének-zene nevelés óvodánkban, vagy mikor Teleki Blanka grófnő személyesen vett részt névadó ünnepségünkön, mikor intézményünk felvette Brunszvik Teréz nevét – fogalmazott. Az eltelt évek alatt óvónőből tagóvodavezető, majd 2012-től intézményvezető lett, huszonöt éven keresztül irányította az intézményt.

Az 1983-as év más miatt is nevezetes számára, hiszen ekkor ment férjhez, párja jelenleg ellenőrzési régióvezetőként dolgozik. Két gyermekük született, Péter újságíró lett, Tamás pedig marketingmenedzserként helyezkedett el. – Mindkettejükre nagyon büszke vagyok. A nyugodt, kiegyensúlyozott gyermekkort követően önálló felnőtté váltak, és most visszakapjuk tőlük azt a gondoskodást, amit nekik nyújtottunk. Egy anya azzal tud mindent megadni a gyermekének, ha szereti őt, és sok időt tölt vele – mutatott rá.

Ahhoz, hogy valaki jó óvónő legyen, Pető Lászlóné szerint kevés csak a tudás, emellett jóakarat, s szív kell. – Nagy szeretettel kell nevelni a gyerekeket, az érzelmek kimutatása elengedhetetlen feltétele az óvónői hivatásnak. Az a legjobb benne, hogy mindig új lehetőségeket kínál, egy igazi csodavilág – fejtette ki. – Nem lehet ugyanúgy nevelni a gyerekeket, mind egy önálló individuum, más-más kulcs kell hozzájuk. A bennük rejlő kincseket nekünk kell felszínre hozni – vélekedett.

Pályafutása alatt számos szép emlékkel gazdagodott. Az egyik legmeghatóbb pedig az volt számára, amikor korábbi óvodásai 14 éves korukban, ballagásukkor visszatértek hozzájuk, betanulták régi óvodai előadásukat, és bemutatták azt szüleiknek. – Felemelő élmény volt, megbeszéltük, hogy behívjuk a szüleiket, levetítjük nekik a 2006-os óvodai műsort. Nem is számítottak rá, hogy mindezek után tinédzser gyermekeiktől újra láthatják a performanszt. Csodálkoztak, hogyan tudtuk erre rávenni a fiatalokat, de mondtuk nekik, hogy nem kellett semmi más, csak a régen megkötött kötelék óvónő és gyerek között. Na, meg az ovis tea és szeletelt alma a gyakorlások során. Ez is mutatja, hogy mennyire meghatározóak az óvodában töltött évek – emelte ki. Mindig nyomon követi óvodásai sorsát, sikereiket. Többször meghívták már életük fontosabb eseményeire. Egyikük később még alkalmazottja is lett. Óvodájában tevékenységközpontú program keretében nevelik a gyerekeket, rengeteg közös élményben van részük, így még szorosabb kötelék alakul ki közöttük. Tevékenységeken keresztül szereznek ismeretet, almáskertbe, piacra, baromfiudvarra is kirándulnak. Náluk az a fontos, hogy a gyerek maga szerezzen tapasztalatot.

Nemrég Hatvany Irén kitüntető emlékérmet kapott Pető Lászlóné a pedagógusnap keretében. – Nagy öröm számomra, hogy elismerték, értékelték a munkámat, nincs ennél felemelőbb érzés. Nagyon hálás vagyok, hogy egy ilyen kitüntetés birtokában fejezhetem be a pedagógusi pályámat – fogalmazott. Pető Lászlóné ez év augusztusában nyugdíjba vonul. Mint mondta, nagyon fog neki hiányozni az óvoda, ami az élete meghatározó pontja volt. Éppen ezért amíg csak tud, segíteni fog kollégáinak, fokozatosan vesz búcsút az intézménytől.

Nyugdíjas éveit igyekszik tevékenyen tölteni, az aktív testmozgás a legnagyobb hobbija. Szeret túrázni, hétvégéit mindig a családjával tölti. Férjével minden nagyobb tavat megkerültek már az országban kerékpárral, most már újabb célokat tűznek ki maguk elé. A sportolás mellett a festés is érdekli, de leginkább a könyvek kötik le. Nagyon szeret olvasni, bármilyen műfajú olvasmányt, de legszívesebben fia könyveit forgatja. Amiben biztos, hogy nem fog unatkozni az elkövetkezendő években sem, mesterpedagógusként továbbra is segíti a Brunszvik Teréz ovi mindennapjait, és családjával még több időt tölt együtt.