Július 24-én 23.00 óra körüli időben egy 83 éves férfit hívtak fel a vezetékes telefonján, ahol a telefonáló a fiának adta ki magát, azt állította, hogy balesetet szenvedett és azonnal pénzre lenne szüksége. A telefonhívást követően egy ismeretlen személy jelent meg az idős férfi lakásánál, akinek a sértett több, mint félmillió forintot adott át.

„Unokázós”csalás Az elkövetők telefonon hívnak fel idős személyeket, rendszerint a késő éjszakai órákban az unokájuknak, vagy egyéb hozzátartozójuknak, illetve egyes esetekben hivatalos személynek kiadva magukat, és egy meg nem történt balesetről, vagy más káreseményről tájékoztatják az idős embert, amelyet egy családtagja okozott. A hozzátartozó (legtöbbször unoka) ügyének gyors megoldása érdekében készpénzt és/vagy ékszert kérnek, amelyért azonnal küldenek valakit – írja le a módszert a rendőrség közleménye. Azt kérik: idősebb hozzátartozóink részére nagyon fontos tudatosítani és napra készen tartani a biztonságukkal kapcsolatos legalapvetőbb magatartási szabályokat:

Ellenőrizze a telefonáló által elmondottakat azzal, hogy ön felhívja a hozzátartozóját! Ha hozzátartozója „bajba kerüléséről” értesítik, a rendőrségtől kérjen segítséget!    kkor is hívják a rendőrséget, ha csak kísérlet történt a bűncselekmény elkövetésére, ha a hozzátartozó bajba kerüléséről éjszaka, telefonon kapnak értesítést, illetve a bajból kikerülése érdekében pénzt (ékszert) kérnek, amiért személyesen a bajba került nem tud menni, de küld maga helyett valakit!

Hosszú idő után egyelőre egy sértettje vált ismertté „unokázós” csalásnak Heves megyében, azonban nincs kizárva, hogy nem fognak másoknál is próbálkozni, illetve más elkövetők, egyéb trükkel jelentkezni.

 

Korábbi bűncselekmények kapcsán ismertté vált módszerek:

Az elkövető(k) hivatalnoknak adták ki magukat (rendőr, postás, stb). Elhitették, hogy hamis pénzben kapta a sértett a nyugdíját, ezért el kell vinni a pénzt megvizsgáltatni. Vagy rendőrnek kiadva magát az idős sértett unokája által okozott balesetre hivatkozva csalta ki a „kártérítést” az elkövető.

Az elkövetők közüzemi szolgáltató képviselőjének, díjbeszedőjének (TIGÁZ, ÉMÁSZ), önkormányzat dolgozójának adták ki magukat, támogatást hoztak, a sértettnek túlfizetése volt, gázórát, villanyórát ellenőriztek, stb, majd következett a húszezres felváltása.

Az elkövető(k) valamit megvételre ajánlottak, de a termék és annak ára nem volt arányban. Előfordult, hogy pár ezer forintos terméket a házi orvosra hivatkozva adtak el több százezer forintért!

Szolgáltatással házaltak, tüzifát árultak, vasat vásároltak stb. A sértett beengedte őket, elővette a jelenlétükben a pénzét, megmutatva ezzel, mennyi van belőle és hol tárolja.

Az elkövetők többnyire szám-kijelzés nélkül telefonon felhívták a gyanútlan sértetteket azzal, hogy egy nyereményjátékban nyertek. A nyeremény felvételéhez a sértetteknek olyan utasításokat kellett végrehajtani, amivel idegen telefonokat töltöttek fel, vagy idegenek számlájára utaltak pénzt.

 

Mit tehetnek Önök?

Ne tartsanak otthon nagy mennyiségű készpénzt, értékeikkel ne hivalkodjanak!

Otthon tartózkodás esetén is tartsák zárva a lakásajtót és kaput!

Ne engedjenek be idegeneket a házukba, udvarukba, bármilyen hivatalos ügyre hivatkoznak, bármilyen jó üzletet kínálnak is, vagy segítséget kérnek!

Ha díjbeszedő, egyéb „hivatalos emberek”, vagy idegenek érkeznek, kérjenek tőlük igazolványt, hívják át a szomszédot, ismerőst, vagy hívják fel rokonaikat, gyermekeiket, kérjenek segítséget a rendőrségtől (112)!

Jótékonysági célra gyűjtögetőktől kérjenek csekket, ne adjanak készpénzt, ne engedjék be őket a lakásba, és főleg ne  vegyék elő jelenlétükben a pénztárcájukat, vagy az otthon tárolt pénzt!

Postaládára, az ajtón a névtáblára elég csak vezetéknevet írni, ne lehessen következtetni az ott lakó nemére, családi állapotára, vagy a keresztnév ismeretében ismeretségre hivatkozni.