Ünnepélyes pillanatokkal kezdődött a testületi ülés, felhelyezték Koza József díszpolgár névtábláját a városháza nagytermének emléktablójára. Ezt követően a Tiszta, Virágos Hatvanért verseny díjazottjait tüntették ki, átadták a lakóház, többlakásos lakóépület, a legvirágosabb erkély és intézmény kategóriájának elismeréseit.

A testületi ülésen ismét téma volt a sportcsarnok ügye. A Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület megállapodási javaslatáról tárgyaltak a képviselők. Az előterjesztés szerint az egyesület feltételei között szerepel, hogy Hatvan teljes mértékben fizesse a sportcsarnok fenntartását és üzemeltetését. Emellett az egyesület a következő 15 évben 1,235 milliárd forint értékben vár támogatást a várostól, ugyanakkor azt szeretnék, hogy a csarnok által termelt összes bevétel az egyesületé legyen. Emellett 100 százalékos használati jogot kérnek, 0-24 órában. Ezen feltételek mellett adnák át a sportcsarnok tulajdonjogát a városnak. Ezzel kapcsolatban Horváth Richárd elmondta: nagyon fontos lenne, hogy a hatvani sportolni vágyók használhassák végre a sportcsarnokot, de nem hozhatják a várost lehetetlen helyzetbe. – Ez nagyon komoly anyagi terhet jelentene, ilyen megállapodást nem írhatunk alá. Amikor elindítottuk a sportcsarnok építését az volt a cél, hogy egy várost szolgáljon ki. Az itt lévő civileket, sportolókat, rendezvényeket és mindenkit, aki igényt tart arra, hogy bemehessen a létesítménybe. Eszerint raktuk össze a projektet, éppen ezért nem megengedhető, hogy ne Hatvané legyen a sportcsarnok. A városvezetés és jómagam is mindent meg fogunk tenni, hogy minél előbb birtokba vehessék a hatvaniak az épületet – fogalmazott Horváth Richárd. Hozzátette, továbbra is úgy vélik, a megoldást a Magyar Kézilabdaszövetség és a Belügyminisztérium által is jóváhagyott eredeti megállapodás jelentené, melyet a HKSZSE vezetése is aláírt, majd másfél évvel ezelőtt felrúgott. A sportszervezet alelnöke, Szombati Lajos az ülésen arról beszélt, hogy a tulajdont már átadnák, azt azonban nem közölte, hogy a javaslatukban megfogalmazott feltételeken hajlandóak-e változtatni.

Napirenden volt a térfigyelőkamera-rendszer bővítése is, öt új kamerát telepítenek Hatvanba, ugyanis a hulladékgyűjtő szigetek közül több helyen, továbbá a Vas Gereben utcai garázssor végében rendszeresen illegális hulladékot helyeznek el a közterületre. Az ezeket elhelyező személyek kilétének felderítése érdekében bővítették a rendszert. Hatvanban így már 48 darab kamera fogja őrizni a várost.

A Civil Alapra benyújtott pályázatok elbírálásáról is szó volt a testületi ülésen. A 10 millió forintos keretösszegből 92 szervezetet támogat ebben a félévben az önkormányzat. – Minden évben segítjük a civileket, hiszen meggyőződésünk, hogy a város legstabilabb alapja a civil élet. Az a gazdálkodás, amit kialakítottunk a járványhelyzetet követően újra lehetővé tette, hogy kiírjuk a Civil Alapot. Nagyon nagy öröm számomra, hiszen újra segíteni tudjuk a civil szervezeteket a mindennapokban – fogalmazott a polgármester.

A képviselők döntöttek arról is, hogy újabb fellépést sürgetnek a bűzüggyel kapcsolatban, a Heves Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulnak, hogy végre választ kapjanak, mely gazdálkodó szervezet vagy szervezetek felelősek a Hatvant évek óta terhelő levegőszennyezésért, bűzért.

Fotó: Albert Péter