A kiszámíthatatlan energiaárak miatt mindenkinek fontos, hogy lehető legalacsonyabbra szorítsa energiafogyasztását – az otthoni gáz- és áramhasználatot. A család pénztárcájától függően eldönthetjük, hogy kisebb vagy nagyobb beruházással vagy beruházás nélkül, egyszerűen több odafigyeléssel csökkentjük a rezsit.

Ilyen például a helyes szellőztetés, ami olyannyira gyerekjáték, hogy a Százszorszép Óvoda nagycsoportosai januárban fél óra alatt megtanulták egy játékos energiatakarékossági foglalkozáson. Szellőztetéskor érdemes csak rövid időre kitárni az ablakokat, és kereszthuzatot csinálni. Télen természetesen akkor, amikor a legenyhébb az idő, lehetőleg kora délután, nyáron pedig az éjszakai és hajnali órákban engedjük be a hűvös levegőt. A hosszú időre résnyire nyitva hagyott vagy bukóra állított ablak télen a falakat is lehűti, amelyek felfűtése több energiát igényel.

Tanácsos legalább havi szinten feljegyezni a mérőórák állását. A naplózásának fogyasztási szokásaink megismerésén túl az az egyik legnagyobb előnye, hogy a rejtett hibákat korábban észrevehetjük, így sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. A konnektorba dugható elektromos fogyasztásmérő szintén segít, hogy megtudjuk valóban annyit fogyaszt-e a hűtőnk, mosógépünk, egyéb elektromos berendezésünk, amennyit a gyártó ígért. A bejegesedett mélyhűtő például 20-30%-kal is többet fogyaszthat. Mosáskor a hőfok számít rengeteget: 30-40 fokon mosva feleannyi áramot fogyasztunk mint 60 fokos mosással. A hűtőgépet érdemes a naptól, fűtőtesttől és a tűzhelytől távol elhelyezni – ha ez nem lehetséges, ragaszthatunk az oldalára hőtükör fóliát, ami visszaveri a hőt.

Egyértelmű, hogy a fűtési költségeket leggyorsabban úgy csökkenthetjük, ha alacsonyabb hőmérséklettel is beérjük. A termosztát 1°C-kal alacsonyabb hőmérsékletre állításával 6%-kal csökkentheti a fűtésköltséget. Az ideális hőmérséklet a házban napközben 20–22°C, alvás közben 18-20°C, a fürdőszobában 22-23°C. Amikor nem tartózkodunk otthon, érdemes a fűtést letekerni annyira, hogy a falak ne hűljenek ki teljesen.

Azonban a fűtési kiadásainkat is visszavághatjuk különböző praktikákkal is! Ha vannak, használjuk a redőnyöket, spalettákat, vastag függönyöket – így kevesebb meleg szökik ki a lakásból, mivel az ablak és redőny közé szorult légréteg második szigetelőrétegként viselkedik. Ha hővisszaverő fóliát rakunk a falra a fűtőtestek mögé, a meleg egy részét szintén benn tarthatjuk. A radiátorokat, konvektorokat rendszeresen portalanítsuk, mert a szennyeződés csökkenti hatékonyságukat. Egy egyszerű hőkamerás vizsgálattal ráadásul feltérképezhetjük a hőhidakat – avagy hol szökik a hő az épületből.

Ha a hőszigetelés nem oldható meg azonnal, ideiglenes áthidaló megoldásként remekül működnek a különböző szigetelő csíkok, amiket az ablak és ajtó szorosabb záródásához használhat. Így a réseken kevésbe szökik majd ki a meleg levegő. Ha túl nagy belmagasságú és ezért „kifűthetetlen” a lakás, előfordul, hogy az álmennyezet felszerelése hamar megtérül, hiszen a fűtendő légtér csökken.

Ezeket a lépéseket szerencsére akár mától, komolyabb kiadás nélkül elkezdhetjük, és az energiatudatosság jót fog tenni a pénztárcánknak, az egészségünknek és a Földnek is. Három az egyben!