Az egyik hatvani ételbárban havonta átlagosan 300-350 kiló húst használnak fel. Báti Bernadett, az üzlet tulajdonosa elmondta: azt tapasztalja, hogy az elmúlt hónapokban, folyamatosan nőtt a húsok ára. – Havi szinten 120 forintot is emelkedik a hús ára, ezért muszáj volt nekünk is növelni az ételeink árát. Másfél havonta szoktunk emelni maximum 5 százalékokat, nagyobb összeget nem szeretnénk – részletezte.
A tulajdonos azt is elmondta, hogy nemrég új helyre kellett költöztetni az ételbárt, hiszen a magas rezsi miatt, drasztikusan megemelkedtek a költségeik. Célul tűzték ki, hogy megnövelik a forgalmat egy tágasabb épületben. – Nagy áremelést kellett volna beiktatnunk, hogy továbbra is tudjuk üzemeltetni a helyet. Nem gondolom, hogy ekkora összeget elbírt volna a vásárlói közönségünk, ezért úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk fejlődni. Szerencsére bejöttek a számításaink és több vendéget tudunk kiszolgálni, így megnőtt bevétellel továbbra is tudunk működni – részletezte.
A világpiaci folyamatok eredményeként, a sertéspiacon is jelentős áremelkedés indult el – így fogalmazott Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A szakember elmondta: tavaly éves szinten az élősertés ára 80 százalékkal emelkedett, így ennyivel kellett többet fizetnie a vágóhidaknak évvégén. – A drágulás tovább tart, hiszen jelenleg az előző évi februárhoz képest 90 százalékkal többet fizetnek a vágóhidak az elő sertésért, ehhez képest a hús árának növekedése, még így is alacsonynak mondható. A januári Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, a karajnak az ára 47 százalékkal emelkedett – emelte ki.
Hozzátette: a jelentős energia-áremelkedés mindenkit érint, drágult a szállítás és a hűtés is, ez a többletköltség az, ami beépül a tőkehúsok árába is. Ez okozza azt, hogy januárban a megfigyelt rövidkaraj és a többi nem ársapkás termék is, 40 százalékot meghaladó mértékben kerül többe, mint egy évvel ezelőtt.
A piac alakulása szerint az élősertés árának csökkenése a közeljövőben nem várható.
