Már hagyomány, hogy augusztus 20-át, a keresztény magyar államalapítást szentmisével és kenyérszenteléssel ünneplik meg Hatvanban. Idén sem volt ez másképp, az Újhatvani Szent István király Plébániatemplomban sokan gyűltek össze, hogy közösen emlékezzenek meg a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapjáról. A szentmisét Árvai Zoltán egerszalóki plébános celebrálta, aki prédikációjában Szent Istvánról beszélt. – Szent István alázatos volt, és bölcsen hozta meg törvényeit. Tudta, hogy egyszer ott kell állnia Isten színe előtt és el kell számolnia tetteivel. Ezért azon fáradozott, hogy népe boldogságban élhessen. A kereszténység vezette a tetteit – mondta.

A mise után a hívek körmenetet tartottak, majd ezt követően a Szent István szobornál Kocsik Mónika evangélikus lelkész, Árvai Zoltán plébános, valamint Tatai István református lelkész közösen szentelték fel és áldották meg az új kenyeret. Az ünnepségen Horváth Richárd polgármester azt mondta: az államalapítás ünnepe Magyarország legrégibb és történetét tekintve talán legfényesebben ragyogó ünnepi csillaga. A magyarság története ezer esztendőnél messzebbre nyúlik, messzebbre a magyarok ősi nyilaitól akkoriban rettegő egyes európai népnemzetségek történeténél is.

Oly messzi időszakra tekint vissza, ahová emberi szem már nem lát tovább, létezéséről csak a régészek által feltárt tárgyi hagyatékok, mint a múlt történelmi szilánkjai tanúskodnak. Mai létünk pedig e történelmi szilánkok összeillesztéséből épült fel az elmúlt ezer esztendőn át. Ahhoz, hogy a jövőnket építeni tudjuk, ezeknek a régmúlt időknek a fontos kulturális hagyatékait ismernünk és tisztelnünk kell. Tisztelnünk azért, hogy a nemzeti öntudatnak a mai valóság szilárd talaján állva, biztos alapot adjanak – kezdte beszédét Horváth Richárd.

Emlékeztetett: 1083-ban augusztus 20-án Szent László király kezdeményezésére avatták szentté államalapító első királyunkat, Istvánt. Ez a nap egyben a magyar katolikus egyház, Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe is, hiszen István király halála előtt 4 nappal ajánlotta fel Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Az elmúlt ezer esztendő fénytörései mára három színben világítják meg Szent István királyunk alakját, piros az erő, fehér a hűség, zöld pedig a remény színével. S ez a három szín az, amely a magyar ember számára a hazát, a nemzetet és a Szent Istváni örökség nyomán a keresztény vallás tiszteletét jelenti. És nincsen olyan prizma a földkerekségen, amely e történelmi örökség fényét elhalványítaná. Bár az elmúlt évszázadban voltak, akik megpróbálták a múltat végképp eltörölni, a jövőt átírni, de mára az is egyre világosabbá vált, hogy a magyarok szívében a nemzet fogalma csak egyre erősebb lett.

Ahogy mondta: az országhatárokat ugyan megváltoztathatták, de a nemzettudatunktól, melyet Szent István király az Isten és a hazaszeretet lelki közösségének kősziklájára épített, sohasem tudtak és a jövőben sem fognak tudni megfosztani bennünket. István nyugati típusú királyságot, feudális államszervezetet hozott létre, kiépítette az egyház szervezeteit is, megalapította többek között a veszprémi, a kalocsai, és győri püspökséget. Uralkodása ideje alatt Magyarország gazdaságilag felvirágzott, az államszervezet kiépült, a területi közigazgatás legfontosabb bástyája a vármegyerendszer lett. A megyerendszer, ugyan nyilvánvalóan más funkciókkal felruházva, de máig élő és működő mementója Szent István király bölcs és előrelátó uralkodásának. Imre fiához írt intelmei pedig a minden generáció számára sokat jelentő erkölcsi útmutatással bírnak.

Horváth Richárd polgármester kijelentette: ma, amikor Hatvan városra fordítjuk tekintetünket, látnunk kell, hogy a fejlődés záloga itt is az együttműködésre kell épüljön. Ha a város előrehaladását tartjuk szem előtt, már pedig minden várost szerető felelősen gondolkodónak ez a feladata, akkor közösségünk érdekeit kell szem előtt tartanunk. Nem kerülhetnek előtérbe önös érdekek. Csak is egy érdek létezhet, ez pedig Hatvan város polgárainak közös érdeke. Hatvan város vezetése pedig csak ezen érdekek szolgálatában kíván cselekedni, mert továbbra is azt gondoljuk, hogy Hatvan a hatvaniaké. Tartsuk meg hát tovább Szent Királyunk ünnepét jövőbeli jó szokásaink között, őrizze alakját az emlékezet generációkon át, míg magyar él a földön – fogalmazott a városvezető.

Az ünnepség a megszentelt új kenyér felkínálásával végződött, melyet a hívek között osztottak szét.

Fotó: Albert Péter