De mi is az az energiaszegénység? Egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha nem képes megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatás tisztességes életminőséghez szükséges szintjét. Nem csak az alacsony jövedelem miatt okozhat nehézséget a csekkek kifizetése. Ha rossz energiahatékonyságú, huzatos, rossz állapotú vagy csak szimplán nagy belmagasságú az otthonunk, gyakran még nagyobb összegek árán sem tudjuk rendesen kifűteni. Az idősek, egyszemélyes háztartások, fogyatékossággal élők és egyszülős családok veszélyeztetett csoportok, és hiába nem kifejezetten szegények, mégis sokszor jövedelmük jelentős részét költik a rezsire.

Hatvanban évente több mint száz háztartás, azaz a háztartások 1,5%-a részesül lakhatáshoz vagy rezsihez kapcsolódó települési támogatásban vagy lakbértámogatásban. Ők a jéghegy csúcsa, de egy online felmérés szerint a hatvani háztartások 15-20%-a valamilyen formában energiaszegény.

E sokrétű problémával szemben, nem vagyunk eszköztelenek, és sokfajta választ adhatunk – sőt kell is adnunk – legyen szó akár állami vagy EU-s szakpolitikáról, önkormányzati projektről vagy helyi közösségi kezdeményezésről, amelyekről a következő hónapokban, cikksorozatban számolunk be. Az önkormányzat fél év alatt sajnos nem tudja felszámolni az energiaszegénységet – nézzük, mire elég egy ilyen kezdeményezés.

A többek között szociális szakembereket, pedagógusokat, védőnőket, civil szervezeteket tömörítő szociális jelzőrendszer tagjai számára novembertől kezdődően egy budapesti szakmai szervezet, az Energiaklub tart háromalkalmas műhelymunkát. Ezeken előadásokat hallhatnak az energiaszegénység okairól vagy a háztartási energiahatékonyság lehetőségeiről. A résztvevőknek alkalma lesz megvitatni a hatvani energiaszegénység mértékét, hogyan ismerhető fel az energiaszegény háztartás, milyen lehetőségeket látnak az energiaszegénység enyhítésére. A szakemberek javaslatai természetesen a városi döntéshozók elé kerülnek.

Az energiaszámláinkat saját életmódunk is befolyásolja: rengeteg tipp és trükk létezik, amelyekkel anélkül tudjuk energiafogyasztásunkat csökkenteni, hogy otthonunk egészségtelenül hidegre hűljön (vagy nyáron felforrósodjon). Ezeket a jótanácsokat cikksorozatban, online posztokban és a városi televízión osztjuk meg a projekt ideje alatt. Egy online kvíz során bárki próbára teheti energiatakarékossági ismereteit, sőt, csekkcsökkentő kütyüket is nyerhet.

Mivel az energiatakarékosságot nem lehet elég korán elkezdeni, a legkisebbek sem maradnak ki a programból. Az óvodás és kisiskolás korosztály számára mesékkel, rajzolással vagy vetélkedővel lehet izgalmassá tenni a kilowattok elleni küzdelmet. Reményeink szerint játékosan sajátítják majd el azokat a készségeket és szemléletmódot, hogy ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak, és legyenek tisztában azzal, hogy minden döntésünk hatással van az energiafogyasztásunkra és ezáltal az energiaszámláinkra is. Jó lenne, ha a „Kis gyufaárus lány” meséje mese maradna, és soha nem válna valósággá.

A fűtéssel, elektromos árammal valamennyire mindenkinek takarékoskodnia kell. Az energiatakarékosság kellemes mellékhatása, hogy nem csak a kiadásaink csökkennek, de óriási széndioxid-kibocsátást spórolunk meg a bolygónak, amellyel fékezni tudjuk a következő generációkra beláthatatlan hatású klímaváltozást. Szerencsére a megoldások tárháza széles – ezekről a következő hónapokban megjelenő cikkekben lehet bővebben olvasni.

A rövid projektet az EU Energiaszegénységi Tanácsadó Központja (EPAH) támogatja: nem pénzbeli támogatással, hanem szakmai tanácsadással, szakértők biztosításával.

A cikket írta: Olasz Krisztina, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ kommunikációs menedzsere