Magyarország nemzeti ünnepét, augusztus 20-át minden évben együtt ünneplik az országban az államalapítás és államalapító Szent István király emlékére. Hatvanban is hagyomány, hogy ez a nap a közös ünneplésről szól, melyet szentmisével valamint kenyérszenteléssel- és áldással kezdenek. A mai napon sokan gyűltek össze az Újhatvani Szent István király Plébániatemplomban, hogy együtt emlékezzenek. A szentmisét Szabó Gábor diakónus és Kecskés Attila plébános celebrálták. Kecskés Attila kiemelte, most, a nehéz időkben fontos, hogy megmaradjunk Szent István király bölcsességét követve Krisztus útján.

Szabó Gábor prédikációjában az evangélium tanítását idézte, melyben Jézus szólt tanítványaihoz, felhívta figyelmüket arra, hogy aki meghallgatja szavát és aszerint cselekszik, az olyan, mint az okos ember, aki a házát sziklára építette, így a vihar nem árthatott neki. Aki viszont hallgatja szavait, de nem követi azokat, az az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette, és romhalmaz lett belőle. A diakónus kiemelte, Szent István királynak is választania kellett, és végül a szikla mellett döntött, arra építette az országot. A nehezebb utat választotta, a keresztény Magyarország megvalósítását.

Horváth Richárd polgármester ünnepi beszédében kiemelte, nehéz időket él Magyarország és a világ egyaránt. Rámutatott: az elmúlt években világjárvány tört össze családokat, biztos egzisztenciákat, infláció és drágaság nehezíti minden magyar háztartás életét már tavaly óta, és mindeközben a putyini Oroszország agresszív háborút indított Ukrajna ellen itt, a szomszédunkban. – Ilyen időkben teljesen természetes, ha félünk vagy bizonytalanok vagyunk. Ezek a rossz érzések azonban csak akkor tudnak uralkodni rajtunk, ha elfelejtjük azt a tanítást, melyet az államalapítók adtak nekünk, hiszen épp augusztus 20-a, a magyar államalapítás ünnepe, Szent István napja az, ami összeköti azt, ami összetartozik. Egy ünnep, mely egyszerre vallásos és világi! Egy ünnep, mely egyszerre szól a baloldalnak és a jobboldalnak. Egy ünnep, melyet együtt ünnepel a falusi és városi, a szellemi és a fizikai munkás, mindenki, aki magyarnak vallja magát. Ez az ünnep összeköt bennünket! Összeköt minket magyarokat és összeköt minket hatvaniakat is. S nem hiszem, hogy lehetne erősebb gyógyír az ilyen magányos időkben annál az üzenetnél, mely azt suttogja fülünkbe, hogy nem vagyunk egyedül! Nem vagyunk egyedül! Mi, hatvaniak, nem vagyunk egyedül! Mi, magyarok nem vagyunk egyedül! Isten áldja Magyarországot, Isten áldja Hatvant, Isten áldja a hatvaniakat! – fogalmazott.

Már hagyomány, hogy az ünnepi szentmisét követően körmenet következik, azonban az időjárás miatt ezúttal ez elmaradt. Azonban az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás és szentelés. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret a város lelki vezetői ünnepélyesen megáldották és megszentelték, majd felszeletelték és szétosztották.

Fotó: Albert Péter