– Az elmúlt két év eggyé vált, egy nagyon intenzív időszak van mögöttünk. Ez pedig mindenkit próbára tett, a közösséget, a családokat és az egyénit is. A COVID alaposan meghatározta ezt az időszakot. A város is folyamatosan küzd a járvánnyal, nehéz megfelelő mederben tartani a történéseket, a változás állandó. A gazdálkodást is hátrányosan érintette, a termelő egységek sem tudtak megfelelően dolgozni – kezdte évértékelését Horváth Richárd. A polgármester elmondta: az önkormányzat gazdaságát elvonások sújtották. Idén fizette be a város a legtöbb adót: 1,1 milliárd forintot.

Beszélt a pályázatokról is, vannak olyanok, amikre máig nincs végső döntés, annak ellenére, hogy százszázalékosak voltak. TOP+ során van lehetőség fejlesztésre, Hatvan esetében a következő 7 évre összesen 1,4 milliárd forintra lehet pályázni. Évekre lebontva ez 200 millió forintot jelent. Ez pedig kötött, más forrásra nincs lehetőség pályázni – mondta. Minderre pedig előreláthatólag csak 2023 második felében nyílik lehetőség. Hogy az összeget szemléltesse lakosság szerinti bontásban összehasonlította, más városok mennyi pénzt kaphatnak. Eszerint Nagykőrösnél 191 ezer forint/fő,
Aszódnál 246 ezer ft/fő, Keszthelyen 466 ezer ft/fő, Lenti esetében 685 ezer ft/ fő, Hatvannál pedig mindössze 68 ezer forint/fő.

A jövő évről elmondta: Hatvannak 2,2 milliárd forint adót kell fizetnie. Ez szintén lakossági szintre lebontva azt jelenti, hogy minden hatvani fejenként 100 ezer forintot adózik. Óriási ez az összeg, a teljes költségvetés majdnem kétharmada. Ez nem egyszerűen egy adó, ez egy brutális elvonás – jelentette ki. – Ebből az adóelvonásból évente két könyvtárat tudnánk felépíteni. Ebből az összegből egy év alatt a teljes úthálózat egyharmadát fel lehetne újítani – mondta.  – Ez a város, ez a közösség nagyon komoly csatákat vívott már meg sikerrel. Ősellenségek is összefognak ellene, hogy rombolják a közösséget, de az a nap, nem kelt fel, amikor minket megtörnek. Ezen körülmények között is képesek vagyunk eredményeket elérni. Mi nem állunk meg soha! – fogalmazott a polgármester.

Ahogy mondta: képesek vagyunk alkotni, elkészült a Dali, jövő tavaszra megújulnak az újhatvani háziorvosi rendelők, zajlik a Balassi Bálint út járdáinak felújítása. Hatvan mindebben a nehéz gazdasági helyzetben több mint félmilliárd forintot tesz bele önerőként az ilyen fejlesztésekbe.

Kitért arra, hogy nagyon sok építkezés zajlik a városban, társasházak, magánházak készülnek el, új utcák nyílnak meg, az ingatlanok árai pedig soha nem látott magasságokba szöknek. Egy lakás négyzetméter ára eléri a 700 ezer forintot, egy albérlet 100 és 150 ezer forint között van. Az elmúlt időszakban Budapesten, három megyeszékhelyen és Hatvanban drágultak leginkább az ingatlanok. – Azok a házak, lakások, amikben önök élnek pár év alatt másfélszerannyit, vagy akár kétszerannyit is érnek. Népszerű a város, sokan költöznek ide, itt tervezik a jövőjüket. És ami még ennél is fontosabb: a hatvaniak legnagyobb sikere és ereje az az összefogás, a példamutatás és az egymásra való figyelés – hangsúlyozta Horváth Richárd.

A város vezetése folyamatosan kommunikál az itt élőkkel, a konzultáció, majd a közösségi költségvetés során kérdezte meg a hatvaniakat, milyen irányú fejlődést szeretnének, mire van még szükség a településen. Az egymás segítése is alapvető itt: megalakult a Hatvani Karitatív Összefogás, amit pár ember indított el, hogy másokon segítsenek, és rövid idő alatt több száz családnak tudnak élelmiszerrel, ruhával támogatást nyújtani. A Facebookon is van csoport, ahol a városon túlról is csatlakoztak emberek. A Pro Natura mozgalom is néhány elszánt ember tenni akarásával kezdődött, legutóbb pedig már 200 fő feletti létszámmal szerveztek szemétszedési akciót. Ezekben van a közösség ereje, amikor célokat tűzünk ki és teszünk érte!  – A számtalan gazdasági nehézség és akadály során sokan felteszik nekem a kérdést: miért csinálom? Erre egyszerű a válasz: mert szeretem Hatvant. Itt születtem, itt nőttem fel, itt is akarok meghalni, a fiam is itt képzeli el a jövőjét – jelentette ki.

Ahogy mondta: mi, hatvaniak különlegesek vagyunk. A középkorban a kolera ezt a várost majdnem teljesen elpusztította, alig maradtak életben, mégis újjáépült a település. A dicsőséges tavaszi hadjárat első sikere itt történt, ez adott erőt a magyarságnak. A II. világháborúban porig rombolták a vasútállomást és a város nagyrészét, akkor, hivatalosan az ország legromosabb településé nyilvánították Hatvant. A város pedig újjáéledt, ismét felépült. A legvadabb kommunizmusban az újhatvaniak saját testükkel védték meg a ferences szerzeteseket az ávósoktól. A hatvaniak újra és újra talpra állnak, védik és segítik egymást. Ez az érzés a vérünkben van, a szívünkben van. Ez az érzés pedig a szabadság, amit mindig kivívunk magunknak. Ez a város szabad, mert nem csak lehet álmodni, hanem azokat valóra is lehet váltani. Mi, közösen együtt kiharcoltuk a város szabadáság és soha nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk! – mondta Horváth Richárd.

Hangsúlyozta: ám a megvívott csaták nem a város vezetéséről szólnak, hanem az itt élőkről, a műszakokban dolgozó anyákról és apákról, akik a munka mellett minden erejükkel a családjukért dolgoznak, a pékről, az ápolóról, a rendőrről, a takarítóról, a buszsofőrről, a diákokról, akik keményen és odaadóan végzik a feladataikat, mert miattuk működik ez a város. Hatvan, a hatvaniaké! – zárta gondolatait a polgármester.

 

Ezen a napon több díjat is átadtak. A „Dr. Papp Zoltán kitüntető emlékgyűrű – a közügyért” kitüntetést Tóth Ivett, a Hatvani Polgármesteri Hivatal pályázati osztályvezetője kapta meg. Ivett 2003 óta dolgozik a hivatalban, munkájának számtalan eredménye köszön vissza a városban, így például az ő szakmaisága nyomán valósult meg a Kossuth tér felújítása, a buszpályaudvar, az oktatási intézmények energetikai korszerűsítése, vagy a Hatvany Lajos Múzeum teljes felújítása.

Az est során a polgármesteri díszokleveleket is átadták, így kitüntették Bakos Anette Andreát, az Ötös iskola igazgatóhelyettesét, Köles Éva népdalénekest és a Dalvarázs Show Kórust is.

A program zárásaként a Virtus Kamara Táncegyüttes lépett színpadra, akik erdélyi és kis-magyarországi táncokat mutattak be.

Fotó: Albert Péter