Rózsa Sándor történetét már sokan feldolgozták. Móra Ferenc mellett többek között Tömörkényi István is írt már róla, azonban mindegyikük más-más megvilágításban. Vannak, akik történelmi, szépirodalmi, és akadnak olyanok is, akik a népköltészeti vonalon dolgozták fel életet. Cserna-Szabó András is arra vállalkozott, hogy beleássa magát Rózsa Sándor mindennapjaiba és egy teljesen más nézőpontból közelíti azt meg.
– Ez a történet egy valós történelmi személy alternatív története. Megpróbáltam olyan szemszögből megközelíteni, amelyet eddig még nem próbáltak. Így az 1900-as években játszódik, amikor is Rózsa Sándor legjobb barátja, Veszelka Imre a tömegnek meséli kissé beszédhibásan a nagy betyár históriáit – mesélte.
Az író, újságíró szentesi származása miatt egyértelművé vált, hogy az Alföldhöz kötődően is születik alkotása, bár saját bevallása szerint mégsem a könyvek írása a valódi szenvedélye.
– A civil foglalkozásom az újságírás, azon belül is a gasztronómia és az irodalom közötti összhang kutatása. Jelenleg is dolgozom ezzel kapcsolatosan egy köteten, melynek témája nem más, mint a pacal. Olyannyira az életem részévé vált, hogy a világ számos pontján megkóstoltam már ezt az ételt – fogalmazott Cserna-Szabó.
A Hatvany Lajos Múzeum irodalmi estjén az író részletesen beszélt műve nyelvezetéről és szereplőiről is.