Szombat reggel a Városházánál indultak a programok: az épület oldalán felavattak egy emléktáblát Zygmund Milkowski tiszteletére. A XIX. század egyik legjelentősebb lengyel prózaírója és politikusának hatvani kötődése van, mivel abban a lengyel dandárban szolgált, melyet segítségül küldtek Gáspár András hadtestének megsegítésére. Az ünnepségen, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének képviseletében Małgorzata Radwan-Vass azt mondta: örömteli, hogy az ezer év óta tartó lengyel-magyar barátság nemcsak a múltban érezhető, hanem a jelenben is kézzel fogható. Ennek bizonyítéka ez az emlékmű is.

Ezt követően a Kossuth téren felsorakoztak a hagyományőrzők és a városon végigvonulva elmentek a belvárosi temetőig. Itt tartották meg a megemlékezést a csatára, ahol Horváth Richárd felidézte a hatvani ütközet sikereit és azt mondta: az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat minden hős szereplőjének emlékét éltesse a Jóisten. A tavaszi hadjárat minden dicső állomásán a magyar honvédsereg által aratott győzelem töltse meg ma az itt élők szívét optimizmussal, járja át lelkünket büszkeség. Emlékeztetett: 170 évvel ezelőtt csak birodalmi összefogással sikerült legyőzni a magyar akaratot. Most, két hónappal az Európai Parlamenti választások előtt is foglalkoznunk a magyar szabadsággal, mivel ma is meghatározzák nemzetünk továbbhaladásának útját a körülöttünk élő népek szándéka, az Európai Országok Közösségének akarata. – Míg 1848-49-ben nem volt más útja a szabadság kivívásának csak a szabadságharc, addig május 26-án Európa és benne Magyarország jövőjének alakítására vonatkozóan szabad akarattal dönthetünk. Nem fegyverrel, hanem szavazatunkkal, amely ugyan nem oly hangos, mint az ágyúdörgés, de hatása akár még erősebb is lehet annál. Gáspár András és honvédei számára nem kínálkozott más választás 1849. április 2-án a hatvani csatában, mint a halál, vagy a könnyű kis magyar nyúlvadászatra induló Schlik tábornok csapatainak Hatvanból történő kiűzése és a Zagyván túlra szorítása. Görgei Artúr főparancsnok számára sem volt más választás a magyar szabadság kivívásához, mint az osztrák császári seregek szétverése, amely éppen a tavaszi hadjárat sikerei okán jó irányba is haladt – fogalmazott a városvezető.

Ám a nagyhatalmi érdekek, mint annak előtte és utána annyiszor, mást diktáltak. Ezzel pedig felülírták a magyar szabadságharc elért eredményeit. –Ma ismét a nagyhatalmi érdekek összejátszását kell keresni azon víziók mögött, melyek az erős nemzeti és keresztényi alapokon álló nemzetek Európáját, egy globalista vezetésű nemzetek felett álló Európai Egyesült Államokra szeretné cserélni. S ha vigyázó szemeinket az óceán másik oldalán lévő, már jó ideje létező modelljének szövetségi államaira vetjük, láthatjuk, hogy az ottani őslakosság területmegőrzésre irányuló korabeli szabadságharcainak nyomát ma már csak a western filmek és ifjúsági regények őrzik. Ezek tükrében bizony nem alaptalan az a félelem, hogy egy föderális alapon működő Európában mindazok a hagyományok, kulturális örökségek és nemzeti értékek, vallási ideológiák, mit felhalmoztak a történelmi századok, nos, azok feloldódnak egy nagy multi-kulturális olvasztótégelyben, ott értékét vesztik, és előbb utóbb a feledés homályába merülnek. Látjuk és tapasztaljuk ezek előjeleit néhány európai országban, ha merünk nyitott szemmel ott körülnézni – mondta Horváth Richárd. Az ünnepség végén megkoszorúzták az emlékművet.

A programok 13 órakor a Népkertben folytatódnak, ahol népi játszótér, kismesterségek, kézművesfoglalkozások várják a gyerekeket. A csatabemutató 16 órakor kezdődik.