Hatvanban a Trianon téren tartottak megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napján. Lestyán Balázs alpolgármester beszédében felhívta a figyelmet, hogy nem szabad elfelejteni a trianoni egyezményt és annak következményeit.
– Ez velünk is történt, nemcsak dédszüleink és nagyszüleink korosztályával, hanem a ma élő magyarokkal is, mert az 1920-ban ránk kényszerített békediktátum mind a mai napig befolyásolja életünket. Az alpolgármester hangsúlyozta: gazdasági és diplomáciai károkat is okozott a diktátum. – Már csak ha abba belegondolunk, hogy mennyivel nagyobb gazdasági erőforrással rendelkeznénk a mainál háromszor ekkora, jelentős ipari lehetőségekkel rendelkező országban, amilyen volt a történeti Magyarország – fogalmazott.

– A korabeli magyar társadalmat sokkolta a trianoni döntés. Lesújtottságában hirtelen csak annyit tudott rá mondani: „Nem, nem, soha!” Valamelyest erőt, bizakodást a nemzetnek e szörnyű helyzetben egy határozott, felelős magyar kormány adhatott volna, de hazánknak sajnos ez sem adatott meg akkor. Milyen kormány és milyen kormányfő az, amely, aki akkor, amikor minden irányból ellenség támad az országra, arról dönt, hogy ne legyen hadsereg, amely megvédheti azt.
Ezért Károlyi Mihály és elvbarátai nem érdemelnek semmilyen tiszteletet – tette hozzá.

Lestyán Balázs emlékeztetett: több csapást is túlélt már a nemzet, de az alpolgármester szerint nem dőlhetünk nyugodtan hátra, mert országunkat ma is fenyegető veszélyek érik, amelyekre reagálni kell.
– A határaink előtt tolakodó migránsok áradata, és az őket Európába invitáló és befogadni kész uniós vezetők hibás politikája ellen küzdeni kell. Ez sem lesz könnyebb, de ha hiszünk az összetartozás erejében, ha hiszünk közösségünkben, nemzetünkben, akkor ez is sikerülhet –mondta.

– Nem lehet minket eltűntetni, nem lehet elválasztani minket egymástól, magyart a magyartól, hatvanit hatvanitól, sem határral, sem tiltó, sem büntető intézkedésekkel. Mert nem hagyjuk, hogy így legyen, hiszen kötelez minket a múltunk, őseink küzdelme, és kötelez mindenkor minket az utódaink iránt érzett felelősség és szeretet.

Június 4-én minden évben emlékeznünk kell és ünnepelnünk összetartozásunkat – de csak egy napig, aztán pedig az év többi napján cselekednünk kell hazánkért, nemzetünkért, és nem utolsósorban Hatvan városáért – együtt, közösen – zárta gondolatait Lestyán Balázs.

A megemlékezésen az 5. Számú Általános Iskola diákjai adtak műsort, majd a Garaboly zenekar lépett fel, az elszakított országrészekből származó magyar népzenéket adtak elő.
Az elszakított országrészek képviselői és Lestyán Balázs alpolgármester meglocsolták azt az őshonos szilfát, amelyet hat évvel ezelőtt, a Trianoni emlékmű avatásán ültettek. A fa a gondoskodást, a felelősségvállalást és a folytonosságot jelképezi. Az ünnepségen a pártok, állami intézmények és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a Trianon emlékművet.