A szabadság napja ez! Mikor pár budapesti fiatal pillanatok alatt több ezer ember lelkét szólította meg. Mikor e tömeg bátran felállt, és belekiáltotta a magyar szív szabadságszeretetét az elnyomó hatalom arcába – kezdte ünnepi gondolatait Horváth Richárd polgármester a március 15-ei ünnepségen. – 174 éve már, hogy a Párizsból induló forradalmi hullám napok alatt elérte Budapestet, és hazánkban kitört a polgári forradalom és szabadságharc március 15-én, – mely megalapítva hazánk történelmének első kormányát – a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja is – emelte ki.
Mint mondta, a magyaroknak március idusa már régóta nem csak a tavasz ébredését, hanem a nemzeti öntudat és szabadságszeretet ünnepét is jelenti. A polgármester kiemelte, a hatvaniak mindezért büszkén tűzik ki nemzeti kokárdájukat március 15-én, felidézve szívükben a magyar nemzet szabadságszeretetét, és elutasítva az elnyomás minden formáját. És ugyanilyen büszkén tűzik ki újra április 2-án, hogy megemlékezzenek a dicsőséges tavaszi hadjárat hatvani csatájáról, s azokról a honvédekről, huszárokról, kik elestek az ország szabadságáért vívott harcban.
A polgármester rámutatott, milyen könnyű elfelejteni, miért harcoltak Petőfiék, miért áldozták vérüket a 1848–49-es forradalom hősei. – Milyen könnyű elhinni, hogy aki tőlem különbözik, vagy más nézeteket vall hazánk jelene és jövője kapcsán, az ellenség! Milyen könnyű másokat hibáztatni, s érzelmi, sokszor valós harcot vívni az említett törésvonalak mentén, elfeledve március 15-e üzenetét. A szabadság üzenetét, mely az ország minden polgárát, nemre, fajra, vallásra, végzettségre, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül megilleti – vélekedett. – A magyar emberek megosztottsága soha nem lehet nemzetünk érdeke. Az elmondottak miatt is tartom olyan fontosnak nemzeti ünnepeinket, s ezek közül is kiemelkedően március 15-ét. Mert nemzeti ünnepeink összekovácsolnak. Emlékeztetnek minket arra, ami igazán fontos, emlékeztetnek arra, amiben azonosak vagyunk – hangsúlyozta.
A szomszédunkban kirobbanó háború eseményeire is reflektált beszédében. – Keleti szomszédunk a mai napon is élet-halál harcot vív szabadságáért. Újra háború van Európában, hiába hittük, hogy a fejlett társadalmak már megtanulták több ezer év leckéjét. Újra gyermekek, nők és férfiak halnak meg, újra elképesztő árat fizetünk, hogy ismét megtanuljuk a béke és szabadság leckéjét. Mi magyarok már megtanultuk 1848-ban – de vajon emlékezünk-e rá? A szabadságharc leckéje vajon elég mélyen él-e lelkünkben, emlékezetünkben? Mikor évről-évre megünnepeljük március 15-ét, vajon felidézzük-e mire tanított minket e történelem? – tette fel a kérdést. Hozzáfűzte: hisz benne, hogy bölcsebbek lettünk, és minden nap lépünk egyet afelé a jövő felé vezető úton, melyet 48-as hősök megálmodtak.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulójáról szóló megemlékezésen a Hatvani Bajza József Gimnázium 11. A osztályos diákjai adtak műsort, Egy sikeres forradalom napja címmel. Petőfi Sándorék március 15-ei napjának eseményeit dolgozták fel előadásukban. A megemlékezés végén a pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a Hatvani Csata emlékművét.
