A tavaszias időjárás beköszöntétől ősz végéig számíthatunk a kullancsok megjelenésére. Jellemzően áprilisban, májusban, júniusban és szeptemberben aktívak. Ha enyhe a tél, nagyobb számú kullancs tud „áttelelni”, és az aktivitásuk is korábban kezdődik – tájékoztatott Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya.

A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. A kullancsok a pókszabásúak közé tartozó, gerinceseken élősködő, vérszívó ízeltlábúak. Védtelenek a kiszáradással szemben, így elsősorban olyan területeken fordulnak elő, ahol biztosított számukra az árnyékos, páradús levegő és a megfelelő búvóhely, tehát erdős, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken. Előnyben részesítik az erdők széleit, patakok menti ligeteket, vadcsapásokat. A kullancsok előfordulása azonban nem csak ezeken a területeken várható, egyre többször találkozunk velük városok parkjaiban, sőt, családi házak kertjében is. Nyári táborok, kirándulások, parkokban tett séták, szabadtéri tevékenységek, de akár egy kertben végzett bográcsozás vagy grill-parti is potenciális kullancsveszélyt jelent gyermekeink, háziállataink és a résztvevő felnőttek számára.

Fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban, a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és várakoznak a megfelelő táplálkozási alkalomra. A vért adó gazdát az általa kilélegzett szén-dioxidból, a bőrön át kiválasztott különböző anyagokból, a testhőmérsékletből és a mozgás keltette rezgésekből álló komplex inger révén érzékelik. A gazdaszervezet tollazatára, bundájára, ruházatára pillanatszerűen, a lábakon lévő karmok segítségével kapaszkodnak fel. A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok a bokrok ágairól nem ugranak, hanem gyakorlatilag rásodródnak, átkapaszkodnak a ruházatra, bőrfelszínre, szőrzetre. A kifejlett nőstények – amelyek az embert érő csípések túlnyomó többségéért felelősek – vérrel teleszívott állapotban eredeti méretüknek mintegy 10-szeresére duzzadnak meg. A bőrből magától csak 3-8 nap múlva, a vérszívás végeztével esik le.

A számos kullancsfaj közül a mérsékelt égövben az ember számára az ún. közönséges kullancsnak (Ixodes ricinus) van jelentősége. A szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítő hatása van, így vérszívása többnyire teljesen fájdalmatlan, ezért észrevétlen marad. A fertőzött kullancs nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók csak a beszúrást követő 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe. A két legfontosabb kullancs által terjesztett betegség a vírusos agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis) és a Lyme-kór. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást vírus okozza. A vírusfertőzött kullancsok által megcsípett emberek egyharmadánál 5-14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel, így láz, fejfájás és végtagfájdalmak. Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet és hányás) és idegrendszeri tünetek, bénulások. A vállizomzat sorvadása és az agyi működés károsodása maradhatnak vissza. A Lyme-kórt pedig a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza. 2 nap és 4 hónap között jelentkeznek a friss fertőzésre utaló bőrtünetek: kokárdaszerű, vándorló bőrpír formájában. Ritkábban a fülcimpán és az ízületek felszínén vastag gyulladt folt alakul ki. Ideggyulladás: fejfájás, hallászavar, arcidegbénulás, agyhártyagyulladás a csípés után 1-3 hónappal léphet fel. Késői, kóros immunreakció következményei a változatos, hullámzó ízületi gyulladásos elváltozások. A diagnózis felállítása orvosi feladat, legtöbb esetben antibiotikummal gyógyítható betegség.

A Heves megyében bejelentett megbetegedések számát az alábbi táblázat mutatja be 2013-2019. években:

 

Év Kullancsencephalitis Lyme-kór
2013 2 48
2014 1 12
2015 2 46
2016 0 29
2017 0 25
2018 0 53
2019 0 21

 

Hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen?

  1. Kullancsokban gazdag élőhelyek kerülése.
  2. Kert- és tájrendezés (búvóhelyek számának csökkentése).
  3. Riasztószerek használata.
  4. Zárt és/vagy riasztószerrel impregnált ruházat viselése.
  5. Kullancsvizit (a bőrfelszín alapos átvizsgálása).

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya felhívja rá a figyelmet, hogy a fertőzés esélye jelentősen csökkenthető, ha a befúródott kullancsot minél hamarabb eltávolítják. Kullancsveszélyes területen végzett tevékenység (kirándulás, táborozás, sportolás, kerti munka, grillezés stb.) esetén minden este elengedhetetlen a gondos „kullancs-szemle”, kullancsvizit. A kullancs a bőrhöz minél közelebb vékony hegyű csipesszel megragadva határozott mozdulattal könnyen kihúzható, kiemelhető. Eltávolítás közben vigyázzunk, hogy a lehető legkevésbé nyomjuk össze az utótestét (a lapos végű csipesz ezért nem megfelelő), hogy annak tartalmát az abban esetlegesen előforduló kórokozókkal együtt ne préseljük bele a bőrbe.

Krémmel, olajjal való bekenése tilos, a levegőtől elzárva fuldokló kullancs a gyomortartalmát visszaöklendezve nagyobb eséllyel okoz fertőzést!

A leggondosabb fizikális védelem sem garantálja, hogy nem csíp meg minket kullancs, s bár a Lyme-kór ellen nincs lehetőségünk védőoltással védekezni, a kullancs-encephalitis-szel szemben létezik oltóanyag. Az oltásról a háziorvosnál lehet érdeklődni. A vakcina már 1 éves kortól beadható, így már egészen kis gyermekünknek is védelmet biztosíthatunk a betegség ellen. A védőoltási sorozatot javasolt a hideg évszakban elkezdeni, hogy a „kullancs-szezonra” kialakulhasson a védettség.

 

Kezdőkép: illusztráció, forrása: google.com