A tél ezen időszaka a gyümölcsfák metszésének az ideje: rügypattanás előtt, amikor még nem indul meg a nedvkeringés, még nincs lomb a fákon, jobban áttekinthetőek. Ha az időjárás engedi, már február elején-közepén érdemes nekilátni a munkálatoknak, de ez elhúzódhat akár március végéig is. Ezekben az időszakokban zajlik általában az idősebb alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy- és mandulafák, valamint a bogyósok metszése.
– A téli metszés különösen fontos a gazdag termés szempontjából, mivel a hozamot ez befolyásolja a leginkább. A 6-8 éves fiatal fák növekedését is elősegíthetjük a téli metszéssel, amely a fa majdani alakja szempontjából is meghatározó. A metszést úgy kell végeznünk, hogy egyensúlyban tartsuk a növény gyümölcstermését, hajtásfejlődését és egyéb életfunkcióit. Például, ha a növényt nem metsszük, sok gyümölcsöt hoz, viszont a hajtásfejlődés megáll, és elöregszik a fa. Túlzott visszametszésnél viszont csak a hajtásfejlődésre fordítja a növény az energiáit, így kevés gyümölcsöt hoz – mondta Simon Attila.
A mezőgazdasági szakember elmagyarázta: a gyümölcsfák metszése azért fontos, mert így tudjuk a fák koronájának alakját, méretét megfelelően befolyásolni, hogy a nap egységesen érje e gyümölcsöket, azok a legjobban tudjanak fejlődni és a lehető legnagyobb legyen a gyümölcsök terméshozama. A gyümölcsfák metszése számos megbetegedés elejét veheti: ha az ágak nem túl sűrűek, inkább szellősek, a gyümölcsök pedig nem érnek egymáshoz, a gombás megbetegedések sem terjednek olyan iramosan.
Fontos megjegyezni, hogy a munkák elkezdése előtt mindenképpen érdemes a fát jobban szemügyre venni, nehogy valami bajt okozzunk a metszéssel. A legjobb olyan száraz téli napon metszeni, amikor nem süllyed -5 °C alá a hőmérő higanyszála. A csonthéjasok (például a barack) érzékenyebbek a fagykárra, ezeket mindig csak fagymentes időben metsszük. A leghatékonyabb és biztonságosabb a fák nyugalmi állapotában történő metszése.
