Az idei megmérettetésre összesen hat együttes nevezett be, hogy körmérkőzések, majd egyenes kieséses rendszerben döntsék el a vándorserleg sorsát. A mezőnyben szép számmal akadtak visszatérő, összeszokott gárdák, és olyanok is, akik a nagypályás vagy éppen a teremlabdarúgás után próbáltak szerencsét a jóval kiszámíthatatlanabb homokos felületen. A 60ers együttesében pályára lépő Mitterpach Tibor szerint a strandfoci teljesen más technikát igényel, mint amit megszoktak, épp ezek a kihívások adják a meccsek hangulatát. – A csapat jó, jól érezzük magunkat. Megvoltak a lehetőségeink, megvoltak a helyzetek, de ha jól tudom, pont a tavalyi győztessel játszottunk. Sajnos két büntető miatt nem sikerült győzedelmeskednünk, vagy legalább egy ikszet kiharcolni, de várjuk a következő meccset, remélem ott majd jobban fogunk szerepelni – részletezte.
A technikai nehézségek ellenére a csapatok hamar felvették a ritmust, és már a csoportkörben záporoztak a gólok. Balog Bence főszervező kiemelte: a torna legnagyobb ereje a stabil, összeszokott és évről évre visszatérő hatvani közösségben rejlik, de a látványra sem lehetett panasz. – Az első meccsen már egyből egy 5-5-ös eredmény volt, abszolút strandfoci jelleggel, ollózós gólokkal, nagyon látványosan – fogalmazott.
Bár a tavalyi bajnok Big Brothers magabiztosan menetelt a B-csoportban, az elődöntőben elvesztették a mérkőzést a Karifa ellen, a bronzmeccsen pedig a Black Pantherstől kaptak ki. A mindent eldöntő fináléba így a Karifa és a Mókusok jutottak be, ahol utóbbiak magabiztos, 3-0-s játékkal először hódították el a Czímer Gábor Vándorserleget.
Fotó: Albert Péter
