Még 1985-ben állítottak az első világháború során, Hatvanban eltemetett katonák tiszteletére egy emlékművet a belvárosi temetőben.  Állapota az eltelt több mint 30 év alatt meglehetősen leromlott, ezért úgy döntöttek, egy újabb, méltóbb emléket készítenek. Az egykori kereszteket pedig felhasználták, ebből készült el a 13-as parcellánál a 4 méter magas, 1,6 tonna súlyú obelszik. Ezt adták át csütörtök délelőtt.

Horváth Richárd polgármester úgy fogalmazott: kevés olyan város van szerte e hazában, amely a történelmi múltját annyi tárgyi emlékkel, szobrok, emlékhelyek, művészi alkotások állításával is igyekszik megőrizni, mint Hatvan. Zsigmond királytól Kossuthig, az 1848/49-es szabadságharc hősi halottainak emlékművétől az Őrszem szobron át, egészen a ma már méltó helyen lévő fekete szoborig, mind-mind egy történelmi korszak, vagy esemény felidézését szolgáló emlék megtalálható városunkban Ugyanakkor vannak hiányosságok is, ezt pótolja most ez az alkotás. – Az emlékezés kövei, és az előttünk lévő alkotás az elhunytak emlékén át az életnek üzennek. Azt üzenik: ha felejtünk, és nem törődünk a múlttal, önmagunk ellen vétkezünk.  Vétkezett a kor, amely az enyészetnek adta át az itt korábban felállított emlékművet. De ahol az emberek összefognak, és az emlékeket féltőn megóvják, követ kőhöz tesznek, ott az élet győz a felejtés felett. Jelképezze ezt az összefogást ez az emlékmű, mely távlatokat köt össze: régmúltat jelennel, s az örökkévalóságban egyesíti a nemzeti létünk fennmaradásába vetett hitünket – mondta el a városvezető.

Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt: a történelem során a hatvaniak számtalanszor bizonyították rátermettségüket.  A város büszke lehet katonáira, és arra, hogy az országban elsőként itt állítottak emléket az I. világháborúban elhunytaknak. Ugyanakkor Hatvan bőségesen kivette a részét a sebesültek ápolásából is: nem csak magyarokat, németeket, osztrákokat, törököket, hanem például olasz hadifoglyokat is ápoltak. Sőt, az elhunytaknak végső nyughelyet biztosítottak.

– Felemelő érzés az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója előtt átadni egy ilyen szobrot, mert ez azt bizonyítja, hogy a történelmi hagyományainkra magas szinten emlékezünk. Megőrizzük emléküket és átadjuk azt a következő nemzedéknek – fogalmazott Szabó Zsolt országgyűlési képviselő.

Az első világháború során, a városban katonai ütközetek nem voltak, ugyanakkor több mint 250 halottat helyeztek végső nyugalomra Hatvanban. Ennek oka, hogy már akkoriban is jelentős vasúti közlekedéssel rendelkezett a település, a katonai vonatok itt álltak meg, sok elhunytat itt tettek ki. Emellett a városban kialakított hadikórházban elhunyt sebesülteket is itt temették el. Az önkormányzat 5 millió forintot nyert a háború végének 100. évfordulójára kiírt pályázaton. Ebből épült meg a kegyhely, amit Laczik Csaba alkotott meg. Az megemlékezés végén megkoszorúzták az obeliszket, majd az ünnepség díszlövésekkel és a magyar takarodóval ért véget.