A pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvéthoz hasonlóan a pünkösd is mozgó ünnep. A húsvét után következő ötvenedik nap pedig május 10-e és június 13-a között bármelyik napra eshet. Alapvetően tehát egyházi ünnepről beszélünk, a pünkösd mégis számos világi vonatkozással is bír. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a sok tiltó rendelkezés, mely a középkor és az újkor során a pünkösdöt kísérő népszokásokat érintette. – A legjellegzetesebb ezek közül mindenképpen a legények ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztása, a kislányok és kisfiúk pünkösdölése, falufeljáró köszöntése, valamint a kislányok agrármágiával egybekötött pünkösdikirályné járása – mondta Deme Ágnes.

A néprajzkutató kiemelte azt is: a Mária igazi virágának tartott, tüskétlen pünkösdi rózsa ezer szállal kötődik az ünnephez. – A virág Magyarországon őshonos, bár ma már csak a Kelet-Mecsekben nő vadon, és már az antik világ is tisztelte gyógyító ereje miatt. A bazsarózsát pünkösdi rózsává az egyház emelte, így lett a növény az ünnep „hivatalos” virága, melynek piros színe a Szentlélek lángnyelveire emlékeztet. Régen a falvakban a pünkösdi szentmise alkalmával pünkösdi rózsaszirmokat szórtak szét a templomtornyokból. A virág vált Szűz Mária igazi jelképévé, hiszen tüskétlen szára annyi előnyt jelent számára a közönséges rózsákéhoz képest, hogy így méltóbb szimbóluma lehet Mária ártatlanságának. A pünkösd hajnalán szedett növények gyógynövényként való használata is széles körben elterjedt – részletezte Deme Ágnes.

A tavasz ünnepléséhez természetesen hozzátartoznak a termésjósló hagyományok, illetve a mezőgazdasági munkákhoz kötődő hiedelmek. Pünkösd ünnepét érinti például a kenyérsütésre vonatkozó tiltás. Mint ahogy sok más szent napon, pünkösdkor sem illendő kenyeret sütni, vagy más komolyabb munkát végezni. Időjósló és termésjósló hiedelmek szintén kapcsolódnak pünkösdhöz, a vajdasági Palicson például úgy tartják, „ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. Általános vélemény pedig, hogy „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.