–  Ha Ecséden lakik, miért tartjuk hatvani alkotónak?

– Sok helyen dolgoztam, többek között Hatvan városában is, ismerem, szeretem ezt a helyet, de legfőképpen kutatómunkám révén kötődöm ide. Az ecsedi Fáy kastély történetének feltárása közben kaptam kedvet a hatvani kutatásokhoz, hogy a Hatvani Grassalkovich Kastélyról némely szakmunkákban megjelent, vagy helyi kiadványok, újságok lapjain rejtőzködő ismeretanyagot összegyűjtsem, egységbe foglaljam, saját kutatásaimmal kiegészítsem. Egyszerűen bekopogtam a Városházára, hogy van-e fogadókészség egy ilyen jellegű munka kiadására. Szinyei András karolta fel igazán az ügyet, és a vele való együttműködés eredménye a Kastély a Zagyva partján. Szemelvények Hatvan város és a Hatvani Kastély történetével foglalkozó írásokból című könyv.

– Szerény a cím. Ez a könyv sokkal több, mint forráskiadvány. Hatvan történetének egységes képe bontakozik ki belőle. Hogyan történt az anyag összegyűjtése? Mely levéltárak, könyvtárak anyagait nézte át?

– A hatvani Ady Endre Könyvtár és a Hatvany Lajos Múzeum gyűjteményeire támaszkodtam első sorban. Itt Kocsis István a könyvtárban olyan helytörténeti különgyűjteményt hozott létre, mely elsődleges forrás minden kutatónak, aki Hatvan múltjával, jelentős eseményeivel, személyiségeivel foglalkozik. Úgy tudom: Dr. Barcza Béla is a helytörténeti kutatószobában töltötte szabad idejének jelentős részét nyugdíjas éveiben, majd tizennégy évig.

– A hatvani és ecsédi kutatások csak a jéghegy csúcsa.

– Kisújszállási vagyok, írói előnévként is ezért Újszállási Rácz Lajos a nevem. Szülőföldemmel máig élő a kapcsolatom. Csodálatos, hogy a „kunsági pocsolyák” világában mennyire benne van a magyar kultúra, a magyar élet. Itt tanítóskodott Arany János 1834/35-ben. Itt érettségizett Móricz Zsigmond 120 éve. „Pocsolyás Értől elszakadt legény/ menekülj, menekülj innen” – írja Ady Endre. Ő sem így értheti egészen, hiszen ez a világ kincsesbánya. A nagykunsági táj, magyar táj, magyar ecsettel, a Hortobágy, Karcag és Törökszentmiklós lehellete is elér Kisújszállásig. Arany Jánosról, ottani éveiről, amit csak lehetett összegyűjtöttem és kiadtam. Sikerült kideríteni, hogy Arany János első kézirata, egy 1934-ben készített prédikáció, melyet 17 éves korában készített, és a nagyszalontai Arany János Múzeum őrzi, Kisújszálláson született, és el is hangzott a tanévnyitón. Megvan azoknak a tanulóknak a névsora, akiket Arany János tanított itt – köztük „Kerek Ferentz” az egyik legérdekesebb. Ez felmenője annak a Kerek Ferkónak, aki Móricz ugyanilyen című kisregényének címszereplője. Arany János egyetlen kisújszállási tanítványából lett költő. Ez Végh Bálint, a parlagi poéta, akinek verses önéletrajzát megtaláltam és kiadtam. Színes, élő kordokumentum, szép magyar nyelven. Itt, Hatvanban is volt visszhangja Arany János útitársa voltam című irodalmi szociográfiámnak, melyben Arany János 1843-as nagykunsági útját dolgoztam fel. Váry Lajos, e könyv egyik szereplője, nagyszalontai ügyvéd, mint kiderült Szinyeiék  családkutatásából, anyai ágon felmenője Papp Váry Elemérnének, a Magyar Hiszekegy szerzőjének, Szinyei Béla nagyanyjának. Szinyeiék azért tartják kötelességüknek a családkutatást, mert Knézich Károly ükunokái is egyben, s úgy tartják, tartoznak a köznek az aradi vértanú emlékének ápolásával. Ennek a családfakutatásnak egyik mellékterméke, hogy tudatosodott ez a rokoni szál is. Mivel ennek a könyvemnek a bemutatója februárban volt a Hatvany Lajos Múzeumban, erről az összefüggésről is sokan tudnak már ebben a városban. Arany János kisújszállási tanítóságát is feldolgoztam A feddhetetlen praeceptor című könyvemben. Elkészültem az Arany János színésztársa voltam című munkámmal is, mely hiteles dokumentumok és visszaemlékezesek alapján dolgozza fel Arany János színészpályáját, amely területtel idáig a kutatók nem sokat foglalkoztak. Hasonló dokumentumregény, mint az Arany János útitársa voltam – kiadót keresek hozzá.

Szépírói munkásságáról, a hangjátékként a a rádióban is elhangzó Garami dossziéról, a Kincsbúvárok a Bahamákon és a Szezám táruljról még nem is esett szó, annyira magával ragadó a nagy elődök rejtett kincseit felszínre hozó munkássága. Most, október 17-én a Hatvany Lajos Múzeumban a 140 éve született Móricz Zsigmondról volt emlékkonferencia, melynek az egyik előadója  volt. Miről  beszélt? Azt tudjuk, hogy Móricz Zsigmond két kisújszállási tanáráról már írt könyvet.

– Most Pallagi Gyula, Móricz Zsigmond nagybátyja következett, aki akkor volt Kisújszálláson igazgató, amikor Móricz Zsigmond ott érettségizett. Alakját Móricz Zsigmond leginkább Forr a bor című regényében örökítette meg. De szó volt egy elveszett Móricz drámáról is, melyet az író szintén gimnazista korában írt Kossuth Lajosról. Ez a tény is nóvum.

Ezt az interjút nem befejezni csak abbahagyni lehet. Nagy probléma, hogy irodalmi helytörténeti kutatások nyilvánvalóan jelentős eredményei hogyan kerüljenek be a hivatalos irodalomtörténeti kánonba. Különösen, ha olyan műfaji újdonság formájában íródtak meg, mint Újszállási Rácz Lajoséi: tudományos kutatások szépirodalmi keretekben. Én mindezt irodalmi szociográfiának tekintem. Eredményei az irodalmár szakma felfrissülését is szolgálják, és a nagyközönség számára is hozzáférhetővé kell válniuk. Ezen munkálkodni fogok én is. Boldog születésnapot Újszállási Rácz Lajos!

 

Heltai Bálint
MIT tagozati elnök