Szinyei András Salgótarjánban nevelkedett egy ötgyermekes értelmiségi családban. Habár a második világháború nem könnyítette meg felmenői életét, szerény körülmények között éltek, nagy szeretetben nőtt fel. Már gyerekkorában közel állt hozzá a természet, testvéreivel közösen szívükön viselték a laboratóriumból mentett egerek sorsát, de volt arra is példa, hogy egy sérült baglyot ápoltak. Az élővilág értékeinek tisztelete miatt választott szakmát is, hivatását tekintve agrármérnök és szarvasmarha-tenyésztő szakmérnök. A mezőgazdaságban dolgozott több mint húsz éven keresztül. Feleségével a főiskolán találkozott, életük akkor forrt össze, amikor Somodorpusztán kaptak állást mindketten. Itt állattenyésztőként tevékenykedett, később pedig a mátramindszenti termelőszövetkezetnél volt főállattenyésztő. – A feleségem üzemgazdászként dolgozott, mindketten nagyon szerettük ezt a közeget. Jól ment a gazdaság, gyakorlati oktatóként pedig a hallgatókat segítettem – mondja, majd hozzáteszi, hogy Hatvanba akkor került, amikor kinevezték a gödöllői tangazdaság tejtermelő kerületi igazgatójának. Nem sokkal később szaktanácsadó, majd kirendeltség-vezető lett.

Politikai pályáját a rendszerváltáskor kezdte, 1990-ben a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben indult a választásokon, ettől kezdve aktív résztvevője a közéletnek. Két cikluson keresztül volt városunk polgármestere. – Akkoriban nem a szavazók választottak élenjárót, hanem a megválasztott képviselők jelöltek valakit a polgármesternek maguk közül. A társaim nekem szavaztak bizalmat, így vállaltam el Hatvan irányítását. Négy év eltelte után megváltozott a szavazás menete, akkor már a hatvaniak voksoltak mellettem – foglalja össze. Munkájával mindig a hatvaniak érdekeit képviselte. Fő célnak tűzte ki, hogy növelje az életszínvonalat, szívügyének tekintette a város fejlődését. Mint mondja, a rendszerváltást követő negatív gazdasági helyzet Hatvanra is hatással volt, sürgető feladatának érezte, hogy erre mielőbbi megoldást találjon. Hanyatlott a város ipara és egyre nőtt a munkanélküliség. – Egy konferencián ragadta meg a figyelmem, hogy az egyik előadó azt mondta, egy önkormányzatnak ki kell alakítania azt a területet, amit föl tud ajánlani a befektetőknek. Ebből az ötletből sikerült kialakítani az ipari parkot, amely nagyon hamar beépült. Ez olyan cégeket vonzott, mint a Leoni és a Bosch – részletezi. Kiemeli, hogy az oda települt vállalatok rengeteg embernek adtak és adnak munkát a mai napig.

Ezt követően országgyűlési képviselőnek választották meg és 1998-tól a Parlamentben dolgozott, tagja volt az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának és az Önkormányzati és Rendészeti Bizottságnak is. Betöltötte továbbá az Interparlamentális Unió lengyel baráti tagozatának alelnöki pozícióját is. Képviselőként pedig részt vett a strasbourgi Európa Tanács munkájában. Önkormányzati képviselői munkájával párhuzamosan 2002-ben és 2006-ban a Heves Megyei Közgyűlés tagja is volt. Alpolgármester a 2010-es választások után lett, mely tisztségét azóta is betölti. Az idei önkormányzati választásokon ismételten, immár kilencedik alkalommal nyert bizalmat a hatvaniaktól.

Még polgármestersége idején hosszútávú és jól működő nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatokat épített ki, nem csak környező országokkal, de egyebek mellett Hollandiával, Finnországgal, Törökországgal és Kínával is. Az együttműködés számos formája alakult ki az oktatás, kultúra, művészetek és sport terén. Büszke arra, hogy több ezer embert, főként diákokat sikerült kijuttatni a testvérvárosokba, és ő mindig szívesen fogadta az onnan érkező látogatókat. – E kapcsolatok ápolását a mai napig szívügyemnek tartom, ennek köszönhetően tíz éven keresztül megrendeztük a „Hatvani EXPO” rendezvényt, amely akkor úttörőnek számított a megyében. Ez nagyszerű színtere volt a testvérvárosi együttműködésnek, kiállításoknak, vásároknak és fesztiváloknak – emeli ki.

Politikai munkájának eredményességét díjak sokasága jelzi. Miniszteri, megyei közgyűlési elismerés, a Magyar Állami Vasutak kitüntetése, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje – ez csak egy pár, ami irodájának szekrényén sorakozik. Most pedig városában is megkapta a legrangosabb kitüntetést, Hatvan díszpolgárának választották. – Hatalmas elismerés ez, amire nagyon büszke vagyok. Ezúton is szeretném megköszönni képviselő társaimnak, hogy ilyen módon méltatják, azt, ami nekem teljesen természetes: szolgálni a hatvaniakat – mondja.

Fontos számára a hatvani kultúra, valamint a helyi történelmi hagyományok ápolása, fenntartása. A hatvani értékeket magánemberként és a Hatvani Értéktár Bizottság elnökeként kutatja, őrzi és védelmezi.

Szinyei Andrásnak a munka mellé szabadidős tevékenységek is társulnak, hobbija közé tartozik a fotózás, és hatalmas bélyeggyűjteménye van, amit gyerekkora óta gyarapít. Az albumban megtalálhatóak kanadai is svéd különlegességek is. Öt gyermek édesapja, illetve tizenkét unokával büszkélkedik. Mindig izgatottan várja a hétvégéket, amikor két kezével épített háza megtelik gyerekzsivajjal. Szívesen olvas mesét és énekel a kisebbeknek, míg a nagyobbaknak igyekszik átadni természet iránti szeretetét, gyakran kirándulnak, túráznak együtt. Úgy fogalmaz, az unokái töltik fel őt a leginkább, mellettük pedig nem nehéz aktív maradni, amit a munkában is tud kamatoztatni.

Fotó: Albert Péter