A Grassalkovich-kastély dísztermében tartott programon Semjén Zsolt rögtön a KDNP történetével indított, hogy egyértelműen és határozottan aposztrofálja a párt helyét a magyar politikában. Kijelentette: egy történelmi pártról van szó, a ’40-es években alakították, a kommunizmus idején teljesen szétverték, minden tag börtönbe került, vagy éppen emigrált, de senki sem hódolt be az akkori rendszernek. Ahogy mondta: nem csupán jobb- és baloldal alapján lehet meghatározni őket, figyelembe kell venni más szempontokat is. – Értékrendi alapon jobboldaliak vagyunk, de a szociális igazságosság alapján balközépnek aposztrofálhatjuk magunkat. A munka fontosabb, mint maga a tőke – fogalmazott.  Szerinte ma, a jobboldali kormány szociálisabb, mint a teljes baloldal. Mindemellett például az MSZP legnagyobb blöffje, hogy magukat szocialistáknak nevezik – emelte ki.

Hosszan beszélt az Európát és Magyarországot fenyegető migrációról. – Itt szó szerint vett létkérdésről van szó. Kötelességünk megvédeni a családot, a településünket, az otthonunkat és az országunkat. Azt sulykolják belénk, hogy minden migránst be kell engedni – mondta. Szerinte ez olyan, mintha egy családfő a három gyermeke, felesége és anyósa mellé még húsz hajléktalant is beköltöztetne a házába. Holott ez rossz irány, hiszen ezzel a lépéssel pont a saját családját tenné tönkre.

Ahogy a beszélgetésben elmondta: Magyarországot manapság nagyon sokan támadják. Ennek oka, hogy amíg egész Európa azt szajkózta, képtelenség megállítani a migránsok áradatát, addig mi felépítettünk egy kerítést és bebizonyítottuk: meg lehet állítani őket. Egy 10 milliós országnak sikerült.

A nemzetpolitikára áttérve felidézte, az Európai Unió illúzió volt hazánk számára a határontúliak kérdésében. Nem nyújtott megoldást az elszakított magyarok számára. – Területi és kulturális autonómiára van szükség, és az állampolgárság lehet az egyedüli és lehetséges válaszunk Trianonra – utalt arra, hogy ősszel meglesz az egymilliomodik kettősállampolgár. – Harcolnunk kell az autonómiáért. Nem baj, ha tiltakoznak ellene, majd beletörődnek. Soha nem szabad feladnunk – hangoztatta.

– Nem én választottam a vadászatot, a vadászat választott engem. Ebben nőttem fel, minden felmenőm vadászott – váltott témát a beszélgetés. A vadgazdának tanult politikus legjobban vaddisznóra szeret vadászni, ám mint mondta: manapság többet foglalkozik a vadászat ügyeivel, mint magával a vadászattal. Szerinte a vadász lét bennünk van, mivel az emberiség mindig is vadászott. Ez pedig leginkább a természetről, a vele való kapcsolatról szól. Mint mondta: aki erődben, vízparton jár, az nem veszíti el a józan eszét. – Nemzetünk pedig Hunortól és Magortól kezdve élen járt a vadászatban. Szent Imre hercegtől, Széchényi Zsigmondon át Fekete Istvánig, a kultúránk, történelmünk szerves része. Olyan örökségünk ez, amit meg kell őriznünk – húzta alá. Négy év múlva, hazánkban tartják meg a Vadászati Világkiállítást, melynek a Hungexpo és a Fővárosi Állatkert mellett Hatvan lesz az emblematikus helyszíne. Itt megjelenik majd a gasztronómia és a kultúra is.

Magánéletére utalva annyit mondott: megfelelő családi háttér nélkül nem tudná elvégezni a munkát. Felesége és gyermekei mindig, kitartóan mögötte állnak és mindenben segítséget, támaszt nyújtanak számára. A Közéleti Szalonban felidézte, hogy miként ismerkedett meg a középiskolában Bayer Zsolttal, akivel azóta is szoros baráti kapcsolatot ápol.

A beszélgetés végén Horváth Richárd polgármester ajándékkal köszönte meg Semjén Zsoltnak, hogy ismét eljött Hatvanba.