A Hatvany Lajos Múzeumban megnyílt a Földből a tárlóba című kiállítás, amely Jászfényszaruról érkezett friss kutatási eredményeket mutat be. A tárlat előtt egy részletes szakmai előadást tartottak, ahol a kutatás folyamatát és legfontosabb eredményeit ismertették. A tárlat anyagát a jászfényszarui honismereti kör gyűjtötte, miután egy korábban ismeretlen régészeti lelőhelyre bukkantak. Farkas Kristóf Vince történész elmondta: tulajdonképpen előkerült az a település, amelyet Fényszaru néven ismerhetünk. Nem a mai településről van szó, hanem attól délnyugatra fekvő, eddig ismeretlen területről, amelyre most először derült fény. – Kutatásaink számos új eredményt hoztak az Árpád-korban létrejött település életéről. Több mint 800 évvel ezelőtt már virágzó közösség volt, és a késő-középkorban is látható volt fejlődése. Némileg játékosan fogalmazva, az anyag közel áll Hatvan történetéhez is, hiszen feltehetően a Hatvani török hódítás következtében pusztult el Fényszaru virágzó települése. Olyannyira elnéptelenedett, hogy nem népesült újra, és a mai település gyakorlatilag teljesen új helyen jött létre – részletezte a történész.
A múzeum kiállítótereiben több korszakból származó tárgyi emlékeket láthatnak az érdeklődők: őskori és kőkorszaki töredékeket, bronzkori apró kerámialeleteket és jellegzetes csontmaradványokat is. A kiállítás így egy letűnt világ mindennapjait idézi meg. Farkas Kristóf Vince történész a kutatás egyik különlegességére is felhívta a figyelmet: kagylóhéjak is előkerültek a Zagyva egykori medréből. Mint elmondta, a késő középkor és az Árpád-kor lakói ugyanis nemcsak halat fogtak, hanem kagylót is rendszeresen gyűjtöttek.
