Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvéthoz hasonlóan a pünkösd is mozgó ünnep. A húsvét után következő ötvenedik nap pedig május 10-e és június 13-a között bármelyik napra eshet. – Pünkösd a Szentlélekkel való találkozásról szól, ez hatja át ilyenkor lelkünket, új szeretetet, dinamizmust ad nekünk. Emellett mély megvigasztaltságot is jelent, egy lelki egyensúly létrejöttét – mondta el Tatai István református lelkipásztor ünnepi gondolatait a Hatvan TV Egyház című műsorában.

Pünkösd hétfője a tavaszi és nyári időszak kezdetét is jelképezi számos országban, melyhez több néphagyomány kapcsolódik Magyarországon is. Az ünnepléséhez hozzátartoznak a termésjósló hagyományok, illetve a mezőgazdasági munkákhoz kötődő hiedelmek. Pünkösd ünnepét érinti például a kenyérsütésre vonatkozó tiltás. Mint ahogy sok más szent napon, pünkösdkor sem illendő kenyeret sütni, vagy más komolyabb munkát végezni. Időjósló és termésjósló hiedelmek szintén kapcsolódnak pünkösdhöz, a vajdasági Palicson például úgy tartják, „ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. Általános vélemény pedig, hogy „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.

Az ünnep egyik jelképe a pünkösdi rózsa, melyet Mária virágaként tartanak számon. A bazsarózsát pünkösdi rózsává az egyház emelte, így lett az ünnep szimbóluma, melynek piros színe a Szentlélek lángnyelveire emlékeztet. Régen a falvakban a pünkösdi szentmise alkalmával a növény szirmait szórták szét a templomtornyokból. A virág vált Szűz Mária igazi jelképévé, mivel tüskétlen szára szimbóluma ártatlanságának.