Az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött 1956. október 23-án Budapesten a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés. Ez a forradalom a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A 66. évvel ezelőtt történtekre emlékeztek meg ma az ÚRKÁI udvarán.

1956. október 23-án a kommunista elnyomás igájában rabláncra fűzött magyar szabadságeszme ismét magára irányította a világ szabadságszerető népeinek figyelmét. Tizenegy esztendővel a vesztes második világháború után a kommunista rendszer önkényuralmának testet és lelket megnyomorító, ártatlan életek kioltásán keresztül felépített, szilárdnak hitt bástyáján, váratlanul repedés keletkezett.  Mert amikor már senki sem hitt a szabadság feltámadásában, mikor a hatalmi téboly már korlátok nélkül járta őrült táncát a megtört lelkek felett, egyszer csak megtörtént a csoda – emelte ki Horváth Richárd polgármester ünnepi beszédében. – Az október 23-ai események hírei, a bátor magyar fiatalok szabadság melletti kiállása, megmutatta a világnak a remény útját – hangsúlyozta.

A forradalom fegyveres felkelésbe csapott át, amely már nem csak Budapest utcáin, hanem az ország számos más pontján folytatódtak. A felkelők laktanyákat foglaltak el, fegyvereket rekviráltak és osztottak szét számos helyen. Forradalmi tanácsok alakultak, amelyek azonnal hozzáfogtak az új közigazgatási rendszer bevezetéséhez. Elkergették a korábbi vezetőket, ledöntötték a szovjet emlékműveket, leverték a vörös csillagokat.  A hatalom azonban több városban is megpróbálta elfojtani a forradalmat. A polgármester felidézte, hogy október 24-én, Székesfehérváron a városháza előtt a békés tüntetőkre a szovjet katonák sortüzet adtak le, hatan életüket vesztették. Két-három nappal később az ÁVH-s katonák fegyvertelen tüntetőkre nyitottak tüzet több városban is. A mosonmagyaróvári sortűznek 52 halottja és 86 sebesültje volt, az esztergomi vérengzés áldozatainak számát a különböző források 14 és 22 közé teszik. Tiszakécskén vadászrepülőgépről lőtték a felvonulókat.1956. október 29-ig a békés tüntetők ellen összesen 61 sortűzre került sor az országban. A több száz halott és sebesült között számos asszony és gyerek is volt, és az áldozatok zöme hátulról szenvedte el sebesüléseit. – A forradalom és szabadságharc honvédő háborúba fordult, a hősies ellenállást azonban a  szovjet túlerő lépésről lépésre haladva, rövid 6 nap alatt vérbe fojtotta. A megtorlás pedig gyors és véres volt – emlékeztetett a polgármester.

Hozzátette: a megemlékezés ünnepi fényét beárnyékolja a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború. – S míg az 1956-os forradalmi események tükrében, fejet hajtunk az ártatlan áldozatok és a hősök emléke előtt, egyúttal némi aggodalommal pillantunk a jövőbe, de bizalommal is vagyunk az ország és a világ érintett vezetőinek bölcsessége irányába és hisszük, hogy sikerül világméretű konfliktus nélkül a szomszédunkban zajló háború békés megoldását megtalálniuk – zárta gondolatait a polgármester.

A hatvani megemlékezésen részt vettek Kézdivásárhely, Losonc és Jánok testvérvárosok delegációi. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere ünnepi gondolataiban leszögezte: több mint száz évvel ezelőtt csak az ország területét tudták szétmarcangolni, a magyarság lelke mindvégig egységes maradt. Így az ’56-os események során is egyszerre dobbant minden magyar szív a szabadságért.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából az Széchenyi István Római Katolikus Technikum és Gimnázium tanulóinak „Hiszünk a forradalomban” című műsorát láthatták a jelenlévők. A diákok egy korabeli Csepel tehergépjárművön és egy Ural motoron vonultak be.

A program végén a pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet.

Fotó: Albert Péter