„Hatvan közigazgatástörténete a kezdetektől a várossá válásig” – ezzel a címmel tartották a konferenciát. A Hatvany Lajos Múzeumban öt előadást hallhattak az érdeklődők: a középkori mezővárosi időszaktól egészen a megyei városi rang eléréséig. A rendezvényt Szinyei András alpolgármester nyitotta meg, aki hangsúlyozta: Hatvan történelme nemcsak múltbeli események sorozata, hanem olyan örökség, amely a jelen közösségének is irányt mutat.
Nagy Nándor történész előadásában arra világított rá, hogyan vált várossá Hatvan 1945-ben, egy olyan időszakban, amikor az ország még mindig a háborús pusztítás terheit viselte. A várossá nyilvánítás mögött nemcsak közigazgatási szempontok, hanem a lakosság lelkiállapota is szerepet játszhatott – mondta a szakember. – Ez nagyon érdekes történet, ugyanis elég szürreális keretek között történt az egész 1945 tavaszán. Tudni kell, hogy 1944 novemberében foglalták el a szovjet csapatok Hatvant, és utána hónapokig hadműveleti terület volt a környék. Borzasztó állapotok uralkodtak, és úgy gondolom, hogy a korabeli meghatározó emberek úgy látták, hogy a várossá válás lehet egy olyan motiváló erő, ami a lakosságot kimozdíthatja abból az apátiából, amiben akkor volt – részletezte.
Hatvan várossá válását 1945. június 27-én hirdették ki hivatalosan. A közigazgatási változás nemcsak presztízst, hanem nagyobb önállóságot is hozott a településnek – a járási hatóságoktól függetlenedve közvetlen kapcsolatba kerülhetett a megyével. A konferencia előadásai ezt a történelmi folyamatot segítettek árnyaltabban megérteni.
Fotó: Albert Péter
