Egy régi kútra bukkantak a nagygombosi római lelőhelyen. A szakemberek azt a sárga altalajt próbálták elérni, amely már az objektum végét jelezné – ezt és más érdekes leleteket is megtekinthettek az érdeklődők azon az ásatási nyílt napon, amelyet a Hatvany Lajos Múzeum szervezett. – Az ásatás végéhez közeledve hirdettük meg ezt a napot, hogy mindenki beleláthasson a régészetbe, hogy lássanak egy ilyen helyszínt, és megismerkedhessenek azokkal a leletekkel, amelyeket a nagygombosi földben találtak – mondta Kökény Ferenc múzeumigazgató.
A munkálatok a Magyar Nemzeti Múzeum, a Dobó István Vármúzeum és a Hatvany Lajos Múzeum összefogásával valósultak meg a területen, amelyet már régóta fontos lelőhelyként tartanak számon. A 2024-es ásatásoknak köszönhetően azonban újabb információk derültek ki arról, mi történhetett egykor a helyszínen. – Hatvan területe a 4. században egy világtörténelmi eseménysorozat fontos helyszíne volt. Valentinianus császár erődépítési programot indított, amelyhez a nagygombosi római katonai őrállomás is kapcsolódott. A lelőhelyet már az 1960-as évek óta ismerjük, a mostani feltárások azonban újabb részletekkel gazdagították az ismereteinket. Kiderült például, hogy az egyik épület leégett, majd a rómaiak később visszatértek, és újra megpróbálták az építkezést. Ez azonban rövid ideig tartott, az őrtorony sosem készült el teljesen, csupán az alaprajzi kitűzés szintjén maradt fenn – részletezte Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze.
A barakképület mellett számos érdekes lelet is előkerült a földből, köztük nagy mennyiségű római katonai bélyeges tégla. Ezeken a „Frigeridus” felirat szerepel, amely annak a tisztnek a nevét jelöli, aki az építkezésért felelhetett. Az ásatási nyílt napon a különböző köveket is megtekinthették az érdeklődők, valamint a 370-es évekből származó mázas kerámiákat is, amelyek az ásatás során egy mészoltó gödörből kerültek elő.
Fotó: Albert Péter
