András apostol napja régebben ünnep volt sokfelé: a naphoz legközelebb eső vasárnap volt az új egyházi év, advent kezdete. A naphoz, illetve estéjéhez fűződő szokások általában minden vidéken hasonlóak voltak. Közös céljuk, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. Ezért aztán dédanyáink nem ritkán „andrásoltak”, míg férjhez nem mentek. A nap előestéjén a lányok férfinadrágot vagy gatyát, a legények női inget vagy szoknyát tettek a fejük alá azért, hogy megálmodják, ki lesz a férjük, illetve a feleségük. Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

András-naphoz különböző hiedelmek kapcsolódnak, ilyen például az András-napi derelyefőzés. A lányok 8-10 cédulára fiúneveket írtak, s a papírokat derelyébe gyúrták. Amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.

A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik. Ha azonban a libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.

András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezik disznóölőnek is ezt a napot. A hagyomány szerint ezen a napon befejeződnek a zajos mulatozások, András-napon éjfélkor beáll a csend ideje, az advent. Ilyenkor tilos volt a zajos mulatság, a tánc, a lakodalom. A katolikus egyházban a hajnali misék, a roráték ideje következik. Advent időszaka az ünnepre való testi és lelki felkészülés ideje volt. Advent négy hete alatt készültek fel a betlehemesek.

Forrás: google. com

Kezdőkép: