Minden év februárjában kell elfogadni a teljes év költségvetését, így a képviselők a testületi ülésen erről tárgyaltak. Az egyre nagyobb mértéket öltő elvonásoknak és inflációnak eredménye, hogy országosan nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok. Ezt kell most kezelni helyi szinten is, ez alapján állították össze a szigorú költségvetést. Horváth Richárd azt mondta, Hatvan egy erős település, azonban mára központilag túlterhelték. – Magyarországon két éve nincs gazdasági növekedés, és az ipari termelés is jelentős mértékben csökkent. A kormány által közölt, előre jelzett adatok nem feleltek meg a valóságnak, a nagyon magas infláció, az EU-s források hiánya tovább nehezítette a helyzetet. Mindezt tetézi, a folyamatosan növekvő elvonás – fogalmazott.

Kitért arra, hogy mivel nincs az országban gazdasági növekedés, ezért az állam csökkenti a kiadásait, így egyre kevesebb jut például az óvodákra, a szociális intézményekre és a kulturális intézményekre. Példaként említette, hogy a könyvtár fenntartására az állam 14 millió forintot biztosít egy évre, ami az épület rezsijére és egyetlen egy dolgozó bérére elég. Minden mást a városnak kell állnia.

Beszélt arról is, hogy a szolidaritási adó mértéke is óriási: ebben az évben 1,65 milliárd forintot kell befizetnie Hatvannak. Az adó 2017-es bevezetésekor a helyi iparűzési adó 7 százalékát érintette ez az elvonás, most már a 34 százalékát. Ennyit nőtt az eltelt évek alatt. Az adó kapcsán a polgármester kijelentette: a kormány szerint az erős önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a többi önkormányzatról. Szerinte azonban ez az állam feladata. Azzal pedig, hogy a várostól elveszik a pénzt, számtalan fejlesztési lehetőségtől fosztják meg Hatvant. Mivel az eltelt évek alatt összesen 10 milliárd forintot vettek el a várostól ezen a címen.

Balogh László fideszes önkormányzati képviselő azonban másként vélekedett a szolidaritási adóról. – Szerintem nincs olyan, hogy város pénze. Olyan sincs, hogy állam pénze. Olyan van, hogy emberek pénze. Az emberek dolgoznak érte, tőlük vonják el – mondta. – Nem tartom rossz dolognak, hogy a térség, járás együtt fejlődik és ezt figyelembe veszi a kormányzat. – jelentette ki.

A polgármester válaszában azt mondta: Nem tudja elfogadni azt az álláspontot, hogy egy önkormányzat úgy segítsen más önkormányzatokon, hogy közben eret vág magán és súlyos döntésekkel a saját működését és szolgáltatásait kell veszélybe sodornia, korlátoznia.

Elhangzott, hogy Egerben 4 milliárd forint, Gyöngyösön pedig 1,3 milliárd forint a költségvetési hiány, és országszerte sok településen küzdenek hasonló problémákkal. Most annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen súlyos és fájdalmas döntéseket kellett meghozni, alaposan visszavágták az önkormányzat és az önkormányzati cégek költségvetését, racionalizálták a működést. Nem tartják meg idén a terményvásárt és a muskátliosztást, de nem zárnak be intézményeket. Összevonják a Napsugár óvodát a Vörösmarty óvodával, a Csicsergőt pedig a Varázskapu óvodával. Ebből azonban sem a gyerekek, sem a szüleik nem fognak semmit érezni, ugyanoda járnak majd a gyerekek és az óvónénik is ugyanazok maradnak.

Horváth Richárd kijelentette: a segélyek, a szociális segítségek megmaradnak, lesz útépítés is, megújul a Barackos utca, továbbra is segítik a civilek a civil alappal, támogatják a sportot és a közösségi költségvetés is megmarad.

Az ülésen szó volt arról is, hogy Valló Ede távozik a Grassalkovich Művelődési Ház éléről, 25 évig dolgozott a kulturális intézményben. Helyét Csaszli Mariann veszi át, április elsejétől.