Nem az a fontos, hogy mi történik a szentmisén, hanem az, hogy mi hogyan élünk két mise között – vélekedett Bokros Levente plébános, a Hatvani Portrék áprilisi programján.
Bokros Levente már a beszélgetés elején átvette az irányítást Tompa Z. Mihálytól. Viccesen leszögezte: ő azokra a kérdésekre fog válaszolni, amiket fel kellett volna tennie partnerének. A papi hivatáshoz sokak szerint hozzátársul a jó emberismeret. Az újhatvani plébános szerint sokan első ránézésre eldöntik másokról, hogy szimpatikus számukra vagy sem. Holott az emberből – mindenkiből – elő lehet hozni a jót, mindenki képes a pozitív változásra, a fejlődésre. Beszélt arról is, hogy sokan egyfajta misztikus dolognak tartják a papságot, holott, ahogy fogalmazott ugyanolyan hétköznapi életet élnek, mint bárki más. Ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, sőt, ugyanúgy gyónni is szoktak. Bokros Levente elmondta, hogy számára egyszerű és könnyű döntés volt, amikor a papi hivatást választotta. – Valaki vagy valami mellett dönteni könnyű, kitartani a nehéz – vélekedett. Újhatvanban két egyházi fenntartású iskola is van, így napi szinten tartja a kapcsolatot a diákokkal. Órát jelenleg nem tart, korábban viszont sokat tanított óvodában és főiskolán is. Igyekszik mindenkivel megtalálni a közös nevezőt, így például a fiatalokkal sokszor Facebookon szokott beszélgetni, mert ott gyorsabb, egyszerűbb és számukra talán közvetlenebb a kommunikáció. A szentmisékről úgy tartja, elsődlegesen nem az a fontos, hogy ott mi történik, hanem, hogy két mise között miként élünk. Bokros Levente elmondta, soha nem lehet tudni, hogy egy adott prédikáció milyen reakciót vált ki a hívőkből, és számtalanszor kap pozitív visszajelzést a hallgatóságtól, akkor is, amikor egyáltalán nem számít rá.