Radnóti Miklós élete és költészete a magyar irodalom egyik legmegrendítőbb fejezete. A tragikus sorsú költő alakját Tóth Péter Lóránt versvándor hozta közelebb a hatvani fiatalokhoz, aki nem csupán szavalta a verseket, elmesélte a diákoknak a költő életútját is. Felidézte a munkaszolgálat embertelen éveit, a Borból induló erőltetett menetet és azt a szinte felfoghatatlan alkotói vágyat, amely Radnótit még az utolsó percekben is kísérte. Az előadáson bajzás diákok megzenésített verseket adtak elő, majd a résztvevők együtt vonultak át a Radnóti téri szoborhoz, amely a költőnek állít emléket.
Ez a rendhagyó történelemóra alapozta meg a megemlékezést, ahol az általános iskolák tanulói is megmutatták: értik és érzik a radnóti üzenetet. Sőregi Bence Csatár szerint a költő sorsa a mai generáció számára leginkább a belső tartásról szól. – Gyakorlatilag ennek az egésznek számomra a tanulsága az, hogy, bármit el lehet érni megfelelő kitartással. Én ebből azt tanultam, hogy mentálisan mindig erősnek kell maradni. Hogyha valami nem sikerül, abból föl kell állni és menni kell tovább, mert az élet nem áll meg – részletezte.
A megemlékezésen Tóth Péter Lóránt kiemelte: a versek ereje abban rejlik, hogy képesek hidat képezni múlt és jelen között. Úgy véli, a mai kor emberének is szüksége van arra az érzékenyítésre, amit egy-egy ilyen közösségi emléknap nyújthat. – Azt gondolom, hogy a béke és a szabadság az tünékeny. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy ez a világ milyen lesz 5-10 év múlva, és el kell kezdeni már az iskolás korosztályban azt a fajta érzékenyítést, hogy mindenki a saját berkein belül vigyázzon erre a világra. Nagyon jó érzés volt látni a színpadon, hogy milyen nyitott szívű és lelkű gyerekek ültek itt, a nyolcadikosok és a középiskolások is – fogalmazott.
Az emléknapot az iskola immár negyedik alkalommal szervezte meg, idén több évfordulóhoz is kapcsolódva – erről beszélt Veresné Kalcsó Krisztina, a Bajza igazgatóhelyettese. – Szeretnénk a magyar költészet szépségeit átadni a fiataloknak. Idén két apropóból is szerveztük ezt: április 11-e a magyar költészet napja, április 16-án pedig a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja van. Kevesen tudják, hogy Radnóti 1942 őszén Hatvanban volt munkaszolgálaton, a cukorgyárban. Nagyon nehéz munkát végzett: csilléket pakolt, szenet lapátolt, cukorrépás zsákokat cipelt, és itt írta az Októbervégi hexameterek című versét is – részletezte.
Az emléknap végén a Radnóti-szobornál a kegyelet virágai kerültek elhelyezésre. A szervezők abban bíznak, hogy a versek és a közösen felidézett történetek segítenek a fiataloknak megőrizni azt a belső békét, amelyről ez a nap szólt.
Fotó: Albert Péter

















