A farsang a néphagyomány szerint a sötétséget hivatott elűzni a szürke hétköznapokkal szemben, ez az időszak a játék, a móka, vidám táncok és az álarcosbálok ideje. Simon Tamás, a Hatvany Lajos Múzeum néprajzkutatója azt mondta: az ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások, ehhez kapcsolódik a busójárás tradíciója is, emellett a farsangi időjárásból jósoltak a következő év termésére és termékenységére is.
„A farsang vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Ez egy olyan időszak, amikor már elmúlt a karácsonyi, meghitt ünneplés, de még nem léptünk be a nagyböjti készülődésbe. A természet pihen, még nincsenek mezőgazdasági munkák, ezért a bálok és a mulatozások időszaka zajlik” – részletezte.
A farsang egyúttal a párválasztás és az esküvők időszaka is volt, mert a nagyböjtben már nem lehetett esküvőket tartani. Régen a falvakban bálokat tartottak, ahol a lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek. Ha a fiúnak is tetszett a lány, azzal jelezte, hogy a farsang végén a kalapjára tűzte az ajándékot. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza.
