Hatvanban a Csicsergő Óvodában már tervezik a farsangi ünnepi műsort, illetve az alkalomhoz illő dekorációt. Tormáné Tóth Éva, a Csicsergő Óvoda intézményvezetője elmondta, hogy az intézményben kiemelt szerepet kap a néphagyományok őrzése, így idén sem marad el a mulatozás. – Az intézményünkben több napig tart a farsangi szórakozás, ugyanis témákra bontva őrizzük a hagyományokat. Az egyik nap a kiszebábégetés van a középpontban, majd a következő nap rongyosbált tartunk, melynek keretében a gyerekek különböző rongyokba öltöznek – mondta Tormáné Tóth Éva, a Csicsergő Óvoda intézményvezetője.
Hozzátette, hogy a járványhelyzethez alkalmazkodva idén szűkebb körben zajlik majd a farsangi mulatság, de a jelmezbe bújás nem marad el.
Deme Ágnes néprajzkutató kifejtette: a jelmezekbe öltözések visszavezethetők korábbi nép játékokra. – Az Északi-középhegységben jellemző volt az asszonyfarsang, ami a nők zárt mulatsága volt. Ilyenkor a nők férfi ruhákba öltöztek és úgy szórakoztak, mint a férfiak. Tulajdonképpen ezt is álarcosbálként értelmezhetjük, hiszen másként viselkedtek és más szerepet játszottak, mint ami alapvetően a sajátjuk volt. Álarcban, inkognitóban teljesülhet ki igazán a farsang, mert így lehet a féktelen mulatozást élvezni – részletezte Deme Ágnes néprajzkutató.
A hagyományok szerint ez az időszak régóta a szórakozásról szól, mivel még a mezőgazdaságban nem indultak el a tavaszi munkálatok az emberek ráértek mulatozni, ezért ebben az időszakban tartották a bálokat és lakodalmakat is.
Kezdőkép, illusztráció: google.com
