A projektzáró kiállítás november 27-én nyílt meg az iskola aulájában. Ezen a kiállításon mutathatták be a gyerekek az elkészült alkotásaikat. A Megnyitón Varga-Goravec Boróka 5.z osztályos tanuló, a projekt egyik résztvevő diákja összefoglalta a 30 órás igencsak gazdag, színes programot, mely során fényképes bemutatóval szemléltette a legérdekesebb pillanatokat. Mesélt arról, hogyan ismerkedtek meg a hatvani kultúra régészeti leleteivel a Hatvany Lajos Múzeumban egy múzeumpedagógiai foglalkozás során, amit Varga Ágota vezetett. Többek között elmesélte, hogy milyen érdekes volt találkozni egy igazi régésszel Gál Andrea személyében, aki megtanította, hogyan kell a megtalált régészeti leleteket lerajzolni, méreteiket lejegyezni. A mintákat később az alkotó munka során az iskolában felhasználták az agyagedényeken.

A beszámolót a tanulmányút részleteivel folytatta Boróka: „2020. március 3-án Budapestre utaztunk. A Szépművészeti Múzeumban megnéztük az ókori egyiptomi kiállítást  és múzeumpedagógiai foglalkozáson a klasszikus görög művészettel ismerkedtünk meg. Ékszereket is készítettünk a kiállított anyag mintái alapján rézdrótból és rézlemezből. A délutáni program részeként a Csodák Palotájában a vizuális illúziókkal játszottunk és izgalmas elektromossággal és fénnyel kapcsolatos kísérletet is láthattunk”.

Az iskolában ezt követően a kiállítás élményeit dolgozták fel a gyerekek a kézműves foglalkozásokon. Az egyiptomi kiállítás ihlette a fáraómaszkokat, amit papírmaséból készítettek.

A múzeumban látott ókori görög vázákhoz, amforákhoz hasonló edényeket agyagból formáztak meg. Gyurmába különböző növényeket, csigákat, tárgyakat nyomkodtak és gipszöntvényeket, „domborműveket” alkottak. Mozaikokat terveztek, ragasztottak az ókori római mozaikok mintájára.

A projekt részeként az iskola vendége volt az ősszel Jakusné Farkas Ildikó és férje, jászberényi fazekas mesterek, népi játszóház vezetők. Ildikó néni mesélt a diákoknak a fazekas mesterségről, majd az igazi „hungaricumnak” számító Miska kancsóról, és annak megformázását is bemutatta. Kipróbálhatták a korongozást is, ami nagy élmény volt.

Egy másik népi mesterség a kosárfonás alapjaival Vigh Zoltán Péterné tanító néni ismertette meg a tehetséges gyerekeket. A kosárfonás kezdeti lépéseit fűzfavessző felhasználásával sajátították el. Füleskosárkákat készítettek és virágot fontak peddignádból.

A projektzáró kiállítás megnyitóján Jagodics István, a Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola igazgatója méltatta a gyerekek és a pedagógusok munkáját. Elmondta, hogy egy igazi értékközvetítő programsorozat valósult meg az iskolában a pályázat segítségével. Új kézműves technikákkal, eljárásokkal, új anyagokkal, eszközökkel ismerkedtek meg a gyerekek, és közben gazdagodtak a történelmi, művészettörténeti és helytörténeti ismereteik. Biztatta a diákokat az alkotótevékenység folytatására.

Karácsonyné Hajdusek Zsuzsanna tanárnő, tehetséggondozó szakemberként, a művészeti tehetséggondozás fontosságát emelte ki megnyitó beszédében. Elmondta, hogy a vizuális-téri tehetség egy speciális csoport a tehetséggondozásban: „A művészeti oktatás kiváló eszköze a gyermeki akarat, érzésvilág és gondolkodás, az érzelmi intelligencia fejlődésének. Ezeknek a tehetséggondozó programoknak fontos feladata a tanulók ismereteinek bővítése, a megvalósult munka ennek minden ismérvének eleget tett. Az egyes korok világának újra gondolása, reprodukálása nagyon sokoldalúan fejleszti a gondolkodást, kiszakít az egyes tárgyakra fókuszáló szétdarabolásból és átfogó ismereteket ad. A gyerekek felismerik, hogy a világon minden mindennel összefügg, hogy a tudás az nem önálló kiskockákból, hanem egymásra épülő elemekből áll. A művészetek használata az oktatási-nevelési munkában különleges „csodafegyvereknek” számít a pedagógusok kezében – azt gondoljuk, hogy mindenképpen érdemes kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. A program elsősorban a kreativitásra épít, de hangsúlyos szerep jut a feladatokban való kitartásnak is, akár a kosárfonásra, vagy a mozaikkészítésre, az egyiptomi maszkokra gondolok. A pedagógusoknak és a gyermekeknek is lehetőségük volt, hogy ebben a tanítási-tanulási folyamatban kamatoztassák alkotóképességeiket és kihasználják azokat a nagyszerű lehetőségeket, amelyeket a művészetek nyújtanak.”

A kiállítás megnyitójának műsorát Borbás Katalin, a projekt vezetőjének a szavai zárták, aki kifejezte, milyen nagy öröm volt az együttes alkotó munka, milyen lelkesen dolgoztak a diákok a kiállítás létrehozásában is. Zárszóként jegyezte meg, hogy reméli, az alkotó gyermekek szülei, barátai is megcsodálhatják az elkészült műveket az iskola Facebook-oldalán és így a járvány miatt kinnrekedtek is részesülnek a kiállítás nyújtotta élményből. A műsort színvonalas zenei produkciók színesítették: a 3.z osztályosok hangszeres előadása, és Balog Levente 5.z osztályos tanuló fuvola muzsikája.

„Csonka ember az, és üres az élete – bármily gazdag külsőleg –, ha nincs érzéke a művészetekhez.” (Kodály Zoltán)