Április 14-e a könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az American Library Association és az International Federation of Library Associations and Institutions kezdeményezett. Célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre.

A könyvtáros közvetítőszerepet betöltő személy volt az információk és az olvasók között az ókortól napjainkig. Ez a szerep teszi a szakmát egyedivé, és ez a szerep kötelezi arra a könyvtárosokat, hogy megismerjék a tudományokat és jártasak legyenek a könyvtári információs technológiában.

Hatvanban az Ady Endre Könyvtár immár több mint 70 éve szolgálja ki az olvasók igényeit. Az 1950-ben alapított intézmény első függetlenített könyvtárosát 1951. április 20-án nevezték ki. Könyvállománya csak 1952-től kezdett kialakulni. Az első épületét a Horváth Mihály út 8. szám alatt jelölték ki, később a városi tanács épületében a Szövetkezet u. 6. szám alatt működött, majd a jelenlegi főtéri épületbe – a volt MSZMP székházba – 1990-ben költözött. A város főterén álló nem könyvtári célra készült épület „belakása” nem kis megalkuvást követelt, de magában hordozta a későbbi átalakítások lehetőségét, a városközponti elhelyezkedés előnyeit. Az épület első felújítása a kilencvenes évek végén kezdődött, melynek következtében kialakult a közelmúltig jól ismert homlokzat. Egy újabb pályázatnak köszönhetően 2019-ben megkezdődtek a könyvtár teljes felújítási munkálatai, melyek két év után fejeződtek be, így 2021. július 3-án nyitotta meg kapuit újra a látogatók előtt. A könyvtár hosszú ideje központi szerepet tölt be a kultúra közvetítésében a városban. Mindig aktívan, a hatvaniakat megszólítva működött. Helyet kapnak itt civil szervezetek, a fiatalok rendszeresen itt szavalnak vers- és prózamondó versenyeken, és egy százezer kötetes gyűjteményt is őriznek a szakemberek.

Az alábbiakban – a világnap alkalmából – a jelenleg itt dolgozó könyvtárosokat kértük, mutatkozzanak be saját szavaikkal.

Sinkovics Erika – intézményvezető – „Szeretem a hivatásom, bizonyítja ezt az is, hogy több mint három évtizede vagyok a hatvani könyvtár munkatársa. Több munkakörben is dolgoztam már, jelenleg vezető vagyok immáron 11 éve. Szabadidőmben nagyon szeretek olvasni, mostanában Fábián Janka és Zsuffa Tünde fiatal, kortárs írónők könyveit olvasom. De kedvelem a verseket, az életrajzokat és a történelmi regényeket is.”

Endrődi Tamás – feldolgozó könyvtáros – „Imádom a munkámat, privát életemben is könyvőrült vagyok, nagy gyűjteménnyel. Feldolgozó könyvtárosként a könyvtárban én találkozom először az új könyvekkel, amit nagyon élvezek. Platón és Heidegger rajongó vagyok, szépirodalmat tekintve Krasznahorkai Lászlót és Viktor Pelevint szeretem.”

Vitayné Kepes Gabriella – gyermekkönyvtár-vezető – „Gyermekkönyvtárosként nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy az eddig megszerzett tapasztalataimat (antikvárius, művelődésszervező, könyvtáros és pedagógiai asszisztens), illetve kreatív hobbijaimat széleskörűen tudom alkalmazni a gyermekekkel való találkozásaim során. Fantasztikus érzés részese lenni a rácsodálkozásaiknak, felfedezéseiknek. Nagyon szeretek örökérvényű ifjúsági könyveket olvasni, Szabó Magda szavaival élve: „Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim változásával mindig más és mást közöl.”

Erdélyi Ildikó – gyermekkönyvtáros – „Több éven át dolgoztam feldolgozó könyvtárosként. Nagy örömmel tölt el, hogy mostantól a gyermekkönyvtárban fogadhatom a kis olvasókat, segítve őket a könyvek közötti eligazodásban. Célom, hogy mindegyikük megtalálja majd kedvenc olvasmányát, és rendszeres könyvtárhasználó legyen. Szabadidőmben szívesen olvasom a kortárs gyermekirodalmat éppúgy, mint a történelmi regényeket.”

Seres Márta – tájékoztató könyvtáros – „A munkámban leginkább azt szeretem, hogy személyes kapcsolatot alakíthatok ki az olvasókkal, miközben könyveket ajánlok vagy dolgozatok elkészítésében segédkezek. Jó érzés azon munkálkodni, hogy az olvasás tevékenységében rejlő öröm és erő megmaradjon ebben a rohanó világban. Természetesen én is szeretek olvasni. Legutóbbi meghatározó olvasmányélményem Nádas Péter Világló részletek című könyve volt.”

Varga Zsuzsa – igazgatóhelyettes – „Betű, tipográfia, könyv. Ha olvasod, messzire repít, ha csinálod, a pillanatba szögez. Kedvenc szakirodalom: Szántó Tibor: A betű.  Kedvenc szépirodalom (most): Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol- trilógia.”

Pádárné Ildikó – feldolgozó könyvtáros – „Közel négy évtizede dolgozom a könyvtárban, a leghosszabb ideig a gyermekkönyvtárban. Ebből adódóan rengeteg gyermekkönyvet olvastam. Kedvenceim közé tartozik Bálint Ágnes Mazsola sorozata. Jelenleg feldolgozó könyvtárosként dolgozom, így most a felnőtteknek szóló könyvek kerültek előtérbe. Nagyon szeretem az életrajzi regényeket, legutóbb Dánielné Lengyel Laura Rhédey Claudina című művét olvastam.”

Görög Viktória – tájékoztató könyvtáros – „Mit szeretek a könyvtárosi munkában? Mindent. Szeretem a könyveket, a hangulatot, az olvasókat. Szabadidőmben is sokat olvasok, leginkább ismeretterjesztő könyveket. Kedves témáim az asztrofizika, a fizika, a csillagászat és a történelem. Így igazán otthonosan érzem magamat a szakkönyvtári részlegen.”

 “A könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény. A tudós a könyvet csak anyagnak veszi: megnézi, olvassa, idézi és félreteszi; a költőnek a könyv csak mű: teremti és elfelejti; a tanítónak csak eszköz: merít belőle és továbbadja; a közönséges embernek csak iparcikk: olvassa és élvezi. Senki nem nyúl úgy a könyvhöz, mint a könyvtáros, oly csendesen és lassan, ahogy az ember csak örök dolgokhoz nyúl: tengerhez, asszonyhoz, földhöz.” (Hamvas Béla)

Kép és szöveg: Albert Péter