Rendszeresen tartanak jóga órákat a hatvani Gesztenyéskert Óvodában.  Janka-Visnyei Panna óvodapedagógus elmondta, hogy jót tesz a gyerekeknek a jóga, nemcsak a fizikai képességet és készségeket fejleszti, hanem a memóriájukat, gondolkodásukat is, gyakorlásával pedig oldódik bennük a stressz, valamint érzelemszabályozásukra is hatást gyakorol.  – Nagyon jól be tudtuk illeszteni a mindennapos mozgás keretei közé a jógát. A gyerekek nagyon-nagyon élvezik, újdonság volt ez nekik is, és nekem is, de nagyon jól megtanultuk ezeket a gyakorlatokat együtt végezni. Ezek nagyban hozzájárulnak ebben a mai felgyorsult világban a stresszkezeléshez, a feszültségük levezetéséhet, és tapasztalatom is azt mutatja, hogy a gyakorlatok által, és a végén lévő relaxációval nagyon szépen le lehet őket nyugtatni – mondta. Hozzátette, hogy a befelé fordulás szerves részét képezi ezeknek a foglalkozásoknak, fontos, hogy minél fiatalabban megtanulják a nehéz helyzetek kezelését. 

Fazekas Gábor, a Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület elnöke kiemelte, hogy a mozgás, a jóga és a sportolás mind hasznos a stresszhelyzetek kezelésére. – A meditáció is segíthet, hogy a tudatunkat megnyugtassuk és elcsendesítsük ilyen helyzet után. Azt javaslom, hogy mozogjunk, akár jógázzunk, vagy meditáljunk, hogyha stresszes napunk volt, hogy ezzel a szervezetünket és a tudatunkat visszaállítsuk egyensúlyi állapotba – foglalta össze. Elmondta továbbá, hogy bármilyen tevékenységet lehet tudatosan végezni, így például az evés is lehet meditatív hatású, ha odafigyelünk az ízekre, szagokra, textúrákra, valamint elmélyedünk a táplálkozás folyamatában. Hozzátette, hogy kutatások bizonyítják, hogy ezek rendszeres gyakorlása nagymértékben javítják az életminőséget. 

Tompa Gyöngyvér pszichológus úgy fogalmazott, hogy kedvező hatású stressz is létezik, azonban a fokozott tünetek, melyeket a negatív stressz okoz hosszútávon az immunrendszer legyengülése mellett depresszió kialakulásához is vezethet. Éppen ezért minél előbb ajánlott a gyerekeknek megtanítani, hogyan tudják kezelni a nehezebb helyzeteket. 

Csecsemőkorban megjelennek azok a frusztráló helyzetek, amelyre már a neveléssel úgy tudunk reagálni, mint stresszoldó tevékenységre. Ha a baba sír, és az anya megjelenik, azt tanulja meg, hogy szólnom kell, hallgatnak rám a világban. Ezzel az alapvető ősbizalom kialakulásával az önbizalom, a másokba vetett bizalom és személyiségerősödés történik. Tehát, ha nem is konkrétan stresszkezelést tanítunk, mindenképpen reaktív módon stresszkezelést nevelünk. A szülő viselkedése mindig modellértékű a gyermek számára, ezt soha nem szabad elfelejteni – részletezte.

A pszichológus hozzátette, hogy érdemes arra figyelni, hogy gyermeknevelés során hitet adjanak a szülők a kicsiknek, hogy meg tudjanak küzdeni a nehéz helyzetekkel, és ne meneküljenek el. Elmondta továbbá, hogy nagyban függ a gyermek személyiségétől, hogy mi a leghatásosabb módszer arra, hogy megnyugtassa saját magát.